A középkori erdélyi püspökség templomai
GYERGYÓREMETE
1567-ben a regestrum 6 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 221.)
Középkori temploma nem volt. A hagyomány szerint egy remete építtett kis kápolnát, melynek alapjait a mai temetőben ma is ismerik.
XI. Kelemen pápa 1714-ben búcsút engedélyez a kápolna javára pünkösd napjára. (Orbán: Székelyföld. II. 117.)
1725-ig Ditró filiája.
1770-ben villám gyújtja fel templomát. Ezért, valamint a megnövekedett népesség miatt új templom építése válik szükségessé, ami 1771-ben meg is valósul. (Schematismus. 1882. 84.)
1900 elején hajóját meghosszabbítják. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 351.) A XVIII. században katolikus anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.) Mindvégig katolikus marad. E század elején is csak katolikus temploma van. (Helységnévtár. 1913.)
A településhez még két új kápolna tartozik: a kicsibükkösi 1938-ból, és a csutakfalvi 1949-ból.
Eredetileg megjelent: Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai