Gyergyóremete, a hajdani Csíkvármegye és 1968-tól Hargita megye települése, a Gyergyói-medence észak-nyugati részén, a Maros bal partján fekszik. A település alacsonyabb része a Maros árterén 700-720 m tengerszint feletti magasságba húzódik. Kőpatak mentén, a hegyláb felé hosszan elnyúló új település Csutakfalva nyugati pereme már 785 m tengerszint feletti magasságig kapaszkodott fel.

Na igen... nehogy azt gondolja valaki is, hogy most slágerszövegek következnek, annál prózaibb, de ugyanakkor mélyrehatóbb dolgok is: rádioaktivitás és egyéb, kevésvé csábos dolgok. Máshol ezen az oldalon már idéztünk ezzel kapcsolatos információkat, például itt és itt, ezért gondolom, nem meglepő, hogy ismét erről van szó. Egyetemista koromban jöttem csak rá (civilben reaktor-fizikus lennék) hogy Gyergyóremete szakmai körökben igencsak ismert hely, bukaresti illetőségű tanáraim egy része nagyon szép és mélyreható emlékeket őrizett a remetei bálokban megtáncoltatott lányok-menyecskék szemvillanásairól.

Pedig nem azért küldték oda őket, annál komolyabb dolguk is volt.

Gyergyóremete ma egy, a vidék átlagát messze meghaladó ütemben fejlődő, modernizálódó nagyközség. Ennek illusztrálására talán a legjobb példa az a svájci segítséggel zajló projekt, amely nemzetközi szakmai sajtóvisszhangjából adunk kis izelítőt alább.

Tekintettel arra, hogy Romániában a lakosság több mint 40%-a a mezőgazdaságban dolgozik – ez az EU-n belül messze a legmagasabb az arányszám –, kézenfekvő volt, hogy az első Közép-Európai Tagosítási és Infrastruktúra-fejlesztési Projektet Romániában kell megvalósítani.

Több optimális helyi feltétel együttes jelenléte miatt esett a választás az erdélyi Gyergyóremete (Remetea) községre.

Ha a régióról van szó, mindenkit, aki a különleges geológiai formációkra kíváncsi legalább a Gyilkostóig szokták irányítani. Pedig nem kell odáig futni, a falu területén is van ritka földtani látnivaló.