Lassan közeleg a gombaszezon, benne az örök kedvenccel, a rókagombával. Gyerekkoromban a nyár elmaradhatatlan része volt, kerestük és szedtük mindenfelé, a szokásos útvonalunkon. Rőkagombához leginkább a Bükk útja-Kelenckő mezeje-Juharos útvonal vált be, de a Limbus-Gergévesze környéke is tartogatott kellemes meglepetéseket. Ezt különösképpen szerettem, mert a közel tíz kilomáteres gyaloglás után az első pihenő a Limbusban található ersészház tornáca volt. Erdész nagybátyámnak köszönhetően bejárásunk volt oda. Felejthetetlenek az augusztusi ködből kiszabaduló Gyergyói medence emlékképei.
Na de inkább gombásszunk. A rókagomba (Cantharellus cibarius) gombákhoz (Fungi), azon belül rókagomba-alkatúak (Cantharellales) rendjébe és a rókagombafélék (Cantharellaceae) családjába tartozó faj. Nyáron és kora ősszel jelenik meg a meleg, esős időszakokban, ezért hazánkban egyes száraz években igen kevés terem. Erdőtalajon, különösen a sűrű, sötétebb bükkerdőkben és tölgyesekben, bokros helyen és mohás, nyirkos hegyoldalon többnyire csoportokban fordul elő. Egyes vidékeken igen gyakori.
Érdekes módon akkoriba kizárólag fenyőerdőkben szedtük, merthogy jóformán csak azok voltak, a Juharosban is csak a név utalt a valamikori lombhullató erdőkre, a Bükk útján is csak a neve volt a bükkfáknak. Akkoriban nem tudtuk, hogy jobban szereti a lombhullató erdőket.
Tölcsér alakú, de szabálytalan, kalapszerűen kiszélesedő felső része fodros szélű. Közepes termetű, tojássárga színű ehető gomba. Termőrétege ráncos, eres (nem lemezes). A kalaprésze többnyire domború, hullámosan lapos, csak néha tölcséres, 3–10 cm széles, széle kezdetben kissé aláhajló, később felhajló és fodrosodó. Színe sárga – főtt tojás sárgájához hasonló – vagy világosabb, főleg a bükkösben termett példányok sárgásfehérek. A termőtesten mélyen lefutó, egymással összekötött vaskosabb ráncok, erek vannak. Színük a kalaphoz hasonlók, vagy kissé világosabb, spórája fehér színű. Tönkje rövid, zömök, lefelé vékonyodó, 3–8 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag. A kalapnál kissé világosabb sárga. Húsa merev, tömör, fehér, csak a bőr alatti részeknél sárgás.
Ha figyeljük a ráncos, eres termőréteget, más gombával alig téveszthetjük össze, csak a figyelmetlen, gombát nem ismerő téveszti össze a mérgező világító tölcsérgombával, amely sötétebb, vörösesbarna, narancsszínű, finom feketés vonalakkal rajzolt és szabályosan lemezes, csoportos. Alakra és színre igen hasonló hozzá az ehető sárga gerebengomba is, de annak termőrétege tüskés. Hasonló hozzá még a fakó sárga tölcsérgomba, de az szabályosan lemezes és rozsda sárga színű.
A Kárpátokban mindenhol ismert és népszerű ezt bizonyítja a rengeteg név, amin ismerik. magyar nyelvterületen nyugaton a nyúlgomba, északon a csirkegomba, Erdélyben a rókagomba előfordulása a legtipikusabb, s valamennyi szláv tükörszónak tekinthető, s ebben az esetben az erdélyi népi név szolgált a tudományos névadás alapjául. Maga a gombafaj is tipikusan erdélyi gombának számít, az erdőkben szegény Alföldön szinte ismeretlen.
Carolus Clusius és Beythe István szójegyzékében dunántúli nevén, niwl gomba néven szerepelt (1584). A rókagomba elnevezés a XVIII. század második felétől adatolható, innentől kezdve gyakori. Szlavóniában csöpörke ‘gomba’,csibecsöpörke, Dunántúlon nyúlgomba, nyulica. nyulicska, Göcsej vidékén nyulica, nyúlgomba, Zalabaksán nyúlgomba, Nagykónyi, Szekszárd környékén nyulfülű gomba, nyúlfülegomba, csibegomba néven ismerik. Palócföldön csirkegomba, csibegomba, csibiske(gomba), Kárpátalján tyúkgomba, csírkegomba, Szamosháton csírkegomba - így, hosszó í-vel - Kalotaszegen csírkegomba, rókagomba, sárgagomba, Székelyföldön rókagomba, Moldvában rókagomba, kecskegomba névre hallgat.
De ha messzebb vet a sors, akkor is lehet kérni a vendéglőben, ha elfog a honvágy, íme pár megnevezés:
| Megnevezés | Jelentése | Nyelv, régió |
|---|---|---|
| agerola | a francia girolle-ból |
katalán |
| alafitia |
(alafi az elafi változata, ‘szarvas’) | újgörög |
| amarela | ‘sárga’ (nőnemben) | gallego |
| baina | baszk | |
| bolet cabriter | ‘kecskegomba’ | katalán |
| cabrilla | ‘kiskecske’ (nőnemben) | spanyol nyelvjárási |
| cabrito | ‘kiskecske’ (hímnemben) | spanyol (Segovia) |
| camagroc | katalán | |
| camassec | katalán | |
| canarinhos | ‘kanáricska’ | portugál |
| cantarela | (a francia chanterelle-ből, egyben egy húros hangszer neve) | spanyol (La Rioja, Navarra), gallego |
| cantarelos | a francia chanterelle-ből | portugál |
| capo gallo | ‘kakastaréj, -fej’ | olasz |
| carn de gallina | ‘csirkehús’ | katalán |
| chanterelle | (a latin cantharellus és a görög kantharosz ‘csésze, serleg’ szóból) | francia, angol |
| chevrette | ‘kis kecske’ | francia |
| crête de coq | ‘kakastaréj’ | francia |
|
dooierzwam |
‘tojássárgája gomba’ |
holland |
| Dotterpilz | ‘tojássárgája gomba’ | német |
| Eierschwamm | ‘tojásgomba’ | német |
| finferlo | (német Pfifferlingből) | olasz |
| Finferli | (német Pfifferlingből) | dél-tiroli osztrák |
| galbiori | ‘a sárga’ | román |
| galletto | ‘kakaska’ | olasz |
| gallinace | ‘csirke’ | francia |
| gallinaccio | ‘csirke’ | olasz |
|
Galuschel |
‘sárga fül’ |
német |
|
Gelbhähnel |
‘sárga csirke’ |
német |
|
Gelbling |
(gelb ‘sárga’) |
német |
|
ginestola |
(a sárga Genista tinctoriana növényről) |
katalán |
|
girandole |
‘sárga lámpafűzér’ |
francia |
|
girola |
a francia girolle-ból |
spanyol (La Rioja, Navarra) |
|
girolle |
(girer ‘csavar, teker’) |
francia |
|
gullsvamp |
aranygomba’ |
svéd (Småland) |
|
hanekam |
‘kakastaréj’ |
holland |
|
Hasenöhrlein |
‘nyúlfülecske’ |
német |
|
Hühnling |
‘csirke’ |
német |
|
jaunette |
‘sárgácska’ |
francia |
|
kantarel |
a chanterelle-ből |
dán, holland |
|
kantarell |
a chanterelle-ből |
svéd, norvég |
|
kantarella |
a chanterelle-ből |
izlandi |
|
kantarelli |
a chanterelle-ből |
finn |
|
keltasieni |
‘sárga gomba’ |
finn |
|
keltavahvero |
finn |
|
|
kukeseen |
‘kakasgomba’ |
észt |
|
kuratko |
‘tyúk’ |
cseh |
|
kurčatka, kurátka, kurentka |
‘tyúkocska’ |
szlovák nyelvjárások |
| kurka | ‘tyúk, tyúkocska’ | lengyel |
|
lekazina xixa |
baszk |
|
|
lesičica |
‘rókácska’ |
magyarországi szlován (vend) |
|
lisička |
‘rókácska’ |
orosz |
|
liska |
‘rókácska’ |
cseh |
|
mãozinhas |
‘gyerekkéz’ |
portugál |
|
orecina |
‘fülecske’ |
olasz (nyelvjárási) |
|
oreille de lièvre |
‘nyúl füle’ |
francia |
|
oreja de liebre |
‘nyúl füle’ |
spanyol |
|
picornell |
katalán (Baleár-szigetek) |
|
|
Pfifferling |
(Pfeffer ‘bors’) |
német |
| picorrell | katalán | |
| rebozuelo | (női ruhanév) | spanyol |
| Reheling | (Reh ‘őz’) | német |
| Rehfüsschen | ‘szarvaslábacska’ | német |
| rossinyol | ‘csalogány’ | katalán (itt általános elnevezés) |
| rubito | ‘szőkécske’ | spanyol, nyelvjárási |
| salsa perrechicu, saltzaperretxiko | ‘mártásgomba’ | baszk |
| seta amarilla | ‘sárga gomba’ | spanyol, nyelvjárási |
| seta del brezo | ‘zöld hangagomba’ | spanyol, nyelvjárási (Soria) |
| seta de San Juan | ‘Szent János-gomba’ | spanyol, nyelvjárási (Segovia) |
| sisa lekaxin | baszk | |
| txaltxatua | baszk | |
| ull de perdiu | ‘fogolyszem’ | katalán |
| urri ziza | ‘aranygomba’ | baszk |
| vahvero | finn | |
| vaqueta | ‘tehénke’ | katalán |
| vingesvamp | ‘szárnygomba’ | dán |
| yumurta mantari | ‘tojásgomba’ | török |
| ziza hori, ziza oriya | ‘sárga gomba’ | baszk |
