Az Euonymus nanus - magyarul kecskerágó - Európán kívül Ázsiában, részletezve: Nyugat-Kínában, Mongóliában, Tibet és Turkesztán területén, valamint a Kaukázusban fordul elő. A növény európai elterjedése a Kárpát-medencét és a Kárpátokon túli területeket érinti: Moldávia (Besszarábia), Ukrajna (Podólia), Románia (Kárpát-koszorú keleti széle).
Románia területéről az első adatok Bukovinából (Hormuzaki 1911: Breaza, 800 m-en, erdőtlen mészkő és szerpentin talajon), Moldvából (Petrescu 1922–23: Balteni, folyóparti láperdőben), és ismét Bukovinából származnak (Topa 1928: Rogojesti, éger-fűz liget erdőben). A Kárpát-medencéből legelőször Boros Ádám közölte (1942) a Gyergyói-medencéből (pontosabban Gyergyóremete határából, a Csörgő-, Bakta- és Román-patakok völgyéből).
Később ezt az előfordulást említik román szerzők is (Soran et al. 1957, Lungu 1983), sajnos Boros nevének mellőzésével. Az MTM Növénytár herbáriumában Boros gyűjtési adatai között az alábbi lapokat találjuk: Gyergyóremete – Román-patak és Bakta-patak 1942.08.06., Gyergyóremete – Csörgő-patak 1942.08.06., Borzont mellett közel Gyergyóremetéhez – Fehér-patak 1943.06.17., Gyergyóremete – Csörgő-patak 1943.06.18., Gyergyóremete – Román-patak 1943.06.18.
Boros Ádám felfedezéseit követően a Kárpát-medencéből gyűjtött még Jablonkai István Gyergyóholló (Corbu) mellől (1955). Napjainkban a Kárpát-medencéből biztosan a Gyergyói-medencéből a Maros felső folyása mentén és a Csíki-medencében az Olt és vízfolyásai mentén talál juk meg a fajt. Érdemes megemlíteni innen a Tusnád melletti, Nádasfürdőn élő példányok történetét. Legelső említése E. Pop-tól származik (1952), aki 13 bokrot számolt akkoriban. Később a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület a faj kipusztulásáról tudósított ( Jánosi és Péter 2003). A Növénytár herbáriumában azonban található bizonyító példánya ennél az időpontnál későbbről : Somlyay Lajos, Lukács Balázs és Sramkó Gábor gyűjtéséből 2007 májusából.
