Gyergyóremete a Székelyföld leírásában

Orbán Balázs elég szűkszavúan emlékezik meg Gyergyóremetéről a Székelyföld leírásában. Íme, itt a teljes szöveg:

Remete Ditróval szemben a Marosnak balparti magaslatán a Kőpatak völgyében igen regényesen fekszik. A hagyomány azt mondja, hogy legelőbb egy remete telepedett ide. Innen a falu neve. , az akkor rengeteg erdők között kis kápolnát épitett; még most is mutatják a templom mellett levő felhagyott temetőben e kápolna alapfalait, melynek XI. Clemens pápa. A pápai bulla az egyház levéltárában meg van. 1714-ben pünköst napjára bucsut engedélyez.

 

1726-ben Remete, mely addig Ditró filiája volt, önálló egyházközséggé lett; ekkor még kicsiny 117 gazdát számláló falucska volt. Az 1567-i regestrumban nem több, mint 6 kapuval szerepel. , ma lakóinak száma 3400 lélek. Ujból egy adat a székely nép szaporaságára, mely azon kedvező eredményre vezet, hogy Remete népessége 140 év alatt hétszereződött; a Kőpatak felső felében egy embernyom (generatio) óta egész uj falu keletkezett, melyet Csutakfalvának hivnak; egy más ily gyarmatfalu a Remetén alól Marosba szakadó Eszenyő patak mellett van keletkezőben, hol már is sok molnár és deszkametsző lakik. Ily népességi szaporodással természetes, hogy a régi kis kápolna szük lett a hivek befogadására, azért 1786-ban lebontatván, a mostani szép nagy egyház épült, de a kápolnának engedélyezett bucsut kegyeletes szokásból még most is megtartják, s a ditróiak pünköst napján mindig processióval jönnek át Remetére.

Eredetileg megjelent Orbán Balázs: A Székelyföld Leírása,  Pest, 1868.

Hasonló olvasnivaló