1944-ben az egyházi levéltár nagy részének a megsemmisülése miatt a templom építés dokumentumai hiányosak, sőt ellentmondásosak.
A közhiedelemben fennmaradt és némely hivatalos iratban is fellelhető adatok a templom építésének idejéről tévedésen alapulnak. Ugyanis a majd mindenki által referenciaként kezelt 1567-es adatsorban (az 1567-es katonai összeírás - regestrum, - Székely Oklevéltár. II. 221.) mindössze 6 kapuval, legtöbb 30 lélekkel bejegyzett falucskának nem lehetett szüksége, sem anyagi lehetősége ilyen méretű templomot építeni. Az ugyanazon okmányban huszonhat kapuval bejegyzett szomszédos Ditrónak sem volt nagyobb temploma.
A feltárt leletek egy 1726-ban épített templomra utalnak, amikor már 585 lakósa volt Remetének, és az egyházi szükséglet, valamint a falu gazdasági potenciálja megengedhette egy 22 méter hosszú kőtemplom építését. Az Erdélyi jezsuiták által kiadott Apostol című hetilap (a betiltott Szív folytatása) 1937-ben sorozatban jelentette meg a gyergyói települések történetét. Az Apostol 1937-es évfolyamának 6.-ik száma „Remete község, kápolna a rengeteg közepén” címen ugyancsak templom építésről tesz említést 1726-ból. A 18. század elején az állítólag még Kendeffy Bonifác idejében épített fakápolna még létezhetett, hiszen 1714-ben XI. Kelemen pápa Pünkösd napjára búcsút engedélyezett Remetének.
A jelenlegi templom építésének dátuma is ellentmondásos. Az adatok csak abban egyeznek, hogy az előző templom tűzvészben elpusztult, de a lakósság hozzájárulásával egy év alatt újra épült. Egy 1938-ban készült egyháztanácsi jegyzőkönyv szerint a tűzvész 1771-ben volt, az Apostol közleménye szerint viszont 1778-ban. A torony oldalán ma is olvasható az 1771-es dátum. Ezt erősíti meg az is, hogy az egyik mellék oltár 1776-ban épült, ami feltételezi, hogy a templomnak már léteznie kellett.
A latin kereszt alaprajzú templom hossza 41 méter, szélessége 12 méter. Végleges formája a 19. században alakult ki, amikor 1899-ben a Mélik családot anyagi hozzájárulásával a szentélyt 6 méterrel megnagyobbították. Tornya 47 méter magas és osztópárkányokkal öt egyenlőtlen részre tagolt, felső részén négy félköríves záródású ablakkal.
A templom belseje barokk elrendezésű. Az építető Hanzer Dániel plébános 1775-ben megvakul és Szabó József személyében segédlelkészt kap, aki a templom berendezését nagy részt saját költségén 1777-ig elvégzi.
A hosszhajó pilaszterekkel 5 részre tagolt, boltíves mennyezetű. A pilaszterek négyszögletesek, fejezetük kétszeres párkányban végződik. A hossz- és kereszthajó találkozásánál levő négy pilaszter fejezetét kagyló és voluta díszíti. A szentély a hosszhajó magasságában épült, háromszorosan karéjozott, boltíves záródású. A főoltár a felirat szerint 1787-ben készült sztipesze négyszögletű, kissé mélyített. Retabuluma törtíves, párkányos záródású. Az oltárkép Szent Lénárdot ábrázolja, körülötte bilincsbe vert rabokkal, akik szabadságért könyörögve kezüket a püspök felé nyújtják. Fölötte medálion látható ezüst színű mezőben „In honorem Sancti Leonardi Abbatis 1784” felirattal. Szabadtéri oltár a régi templom helyén
Az oltárkép két oldalán két-két kompozit oszlop között két szobor látható. A bal oldali Keresztelő Szent Jánost ábrázolja, jobb kezével a lába előtt levő bárányra mutatva, bal kezében „Ecce Agnus Dei” (Íme, az Isten Báránya) feliratú zászlót tartva. A jobb oldali szobor a fához kötözött tele nyilazott testtel és a fájdalomtól eltorzul arccal a vértanú Szent Sebestyént ábrázolja. Felettük négy puttó között tálcával a kezükben az adakozót ábrázoló két szobor áll. Középen medálion kép: Szűz Mária átadja a rózsafüzért Szent Domokosnak. Az oltár felső részét voluta és rokokó girland díszíti.
A főoltár melletti két alakos, polikróm szobor közül a jobb oldali Szűz Máriát, a bal oldali Krisztust ábrázolja. Stílusuk bajor hatásra utal. Mindkettő Molnár Károly iskolaigazgató ajándéka a század elejéről.
A szentély dísze a három színes üvegablak. A Szűz Máriát és Jézust ábrázolók Puskás Antal és neje, a Szent Józsefet a kisdeddel ábrázolók Puskás József főgondnok ajándéka 1908-ból.
A bal oldali mellékoltár 1776-ban készült, Galaci Tamás műve. Retabulumának záródása törtíves párkányzatú. A négy ión stílusú oszlop a Szentháromságot ábrázoló képet fogja közre. A kép feletti felirat szövege „Uni et trino sumit. Tomae Galaci de Remete 1776. Szekula Jakab adományából három oltár javítatott 1899.” Az örmény Szekula Jakab 1899-ben 1300 forintot adományozott az oltárok javítására és a hármas kereszt fenntartására. Az oszlopok közötti két alakos szobor közül a bal oldali kulcsokkal a kezében Szent Pétert, a jobb oldali karddal Szent Pált ábrázolja. Az oltár felső részén két pilaszter között medálion kép a kis Jézust karján tartó Szent Józseffel. Két oldalt volután ülő puttók láthatók.
A jobb oldali mellékoltár a felirat szerint Szász Ferenc műve 1781-ből. 1870-ben Szász György megjavítatta, aki 1866 és 1872 között jegyző volt Remetén. Fő dísze a kisded Jézust karján tartó Szűz Mária-kép. A bal alsó sarkában levő felirat szerint - Cur. Fie; Moises Lázár 1780 - a szárhegyi Lázár család ajándéka. Alatta olvashatatlan örménybetűs írás, valószínű a készítő neve. Az oltárkép két oldalán kompozit oszlopok között két szobor közül a jobb oldali a vértanúságot szenvedett kerékbe tört Alexandriai Szent Katalint ábrázolja. Kezében a kivégzésre utaló kerék és kard.
A bal oldali feltételezhetőleg Szent Alajos. Stílusuk után ítélve a két szobor nem egy időben és nem ugyanattól a mestertől származnak. Az oltár mellvédszerű tagolt felső részét medálion kép, voluta és puttók díszítik.
A hosszhajó berendezésének része még a szószék. Baloldalt pilaszter kötegen és konzolon áll. Mellvédjét a négy evangélista ülő szobra díszíti, közöttük barokk girland. Hangvetője harang alakú, volutás dekorációval, felette a Sátánon győzedelmeskedő Szent Mihály arkangyal szobrával.
A hosszhajó nyugati részén a kórus, illetve orgonakarzat architrávja két zömök, kannellurozatlan dór fejezetű oszlopon nyugszik. A templom orgonája 1879-ben készült és Vas István marosvásárhelyi orgonaépítő műve.
A kereszthajó észak-dél tájolású. Déli kápolnája egyúttal a templom főbejárata is. A bejárat frontja tümpanonos kiképzésű. A középen levő szoborfülkében Nepomuki Szent János szobra látható, aki a néphit szerint a vizek elapadásától és a víz okozta károktól véd. A prágai érsek helynöke volt, akit 1393-ban a Moldva vizébe fojtottak. Az eredeti fából készült és a plébánián tekinthető meg. A fülkében levő másolat Burján Gál Emil gyergyószentmiklósi szobrász művész munkája. Belépve jobboldalt Szent Antal alakos szobra látható. A kápolna mennyezete négyrészesen karéjozott, enyhén boltíves záródású.
A kereszthajó északi kápolnája előtti szobor Szent Józsefet ábrázolja, karján a kisded Jézussal, jobb kezében liliomszállal. A négyszögű, háromszorosan karéjozott ápsziszban végződő kápolna központi dísze Krisztus a keresztfán, mellette Mária és Szent János 1800-ból való szobra. A Szentkereszt-kápolna tabernákuluma az előző templom berendezéséből maradt egyetlen darab. Rajta a szerető önfeláldozást szimbolizáló, a mellét feltépő és fiait saját vérével tápláló pelikán látható. A pelikán szimbólum ritkaság a római katolikus templomokban, inkább a református templomok szószékének hangvetőjén és festett famennyezetein gyakori ábrázolás. A templom értékei között található még két, Krisztus keresztre feszített testét ábrázoló feszület (corpus). Anyaguk fa, a 18. század közepén készülhettek népies stílusban.
Ami a templom harangjait illeti, a nagy harang 1905-ben készült Temesváron, Novotny műhelyében. tömege 621 kg. Felirata „Isten dicsőségére, Szent István első vértanú tiszteletére és idős Mélik István kegyeletes emlékére készítették ezen harangot Lázár Matild veje István, Andor, Jenő fiai Kiss Dénes lelkészsége idejében”.
A középső harang 1924-ben Aradon készült Hőnig Frigyes műhelyében. 287,5 kg. Felirata „A B.Sz.M. Szeplőtelen fogantatása tiszteletére a gyergyóremetei hívek áldozatkészségéből Dr. Hollanda János plébános idejében. Az élőket hívogatom. A holtakat elsiratom, s a felhőket eloszlatom”.
A halálcsengettyű 1922-ben készült Aradon ugyancsak Hőnig műhelyében. 91 kg. Felirata „Majláth püspök 25 éves jubileuma emlékére 1897-1922 a hívek áldozatkészségéből”.
Utólag 2003-ban készült még két harang. Mindkettőt a székelyudvarhelyi Select Metlenplast cég készítette. Az egyik Orbán László pápai prelátus és remetei plébános ajándéka. Felirata „Azokért akik meg sem születtek és mégis meghaltak. Szent László király oltalmába ajánlja Orbán László pápai prelátus. Remete 2003.” A másik felirata „A Szent Család tiszteletére. Szotyori Melinda, Zsuzsa és Orsolya ajándéka. Gyergyóremete 2003.”
