Remete nyugati részén, a Kőpataka völgyében fekvő, körülbelül 1500 lelket számláló, közigazgatásilag nem önálló településrész.
1835-től, a közeli erdők irtása során keletkezett. Ezért a neve CSUTAKFALVA. Mai szerkezeti formája már az 1890-es években kialakult. Ugyanis, az 1892-es nagy égés után sok család (pl. a Kis-ek) ide költöztek.
Csutakfalva felső részét a lakosság Lúdfarkának is nevezi, mivel a Kőpataka völgyének jobboldali dombságáról a község belátható része egy lúd alakjához hasonlít. Az utóbbi 25-30 év építkezései miatt ez ma már nehezen ismerhető fel.
Az 1848-as szabadságharcunk emlékét a csutakfalviak ma is őrzik: Az erdélyi Vaskapu melletti vajszlovai csatában (1849. ápr. 16.) a remetei Kossuth-huszár, Portik főhadnagy csapatának bravúros teljesítménye ihlette a szemtanú Petőfit „A székelyek” című versének megírására és a székely vitézség jellemzésére:
„Általában csak annak lehet fogalma a székely vitézségről, aki maga látja...Nyugodt bátorsággal, mondhatni kimért lépésekkel haladnak a csatában előre, folyvást biztoson, mint a réten a kaszások...A lövődözést hamar megunják és szuronyt szegezve rohannak és velük rohan az enyészet; az ellenségnek nem maradt más hátra mint futni vagy meghalni”.
A forradalom bukása után Portik Ferenc főhadnagy Csutakfalvára, a Görgény hegység erdejinek közelébe költözött, hogy az osztrák hatóságok megjelenése esetén hamar el tudjon menekülni. A lakosság ezt a részt ma is Kossuth térnek, és a Görgényben, a családja birtokában levő erdős- legelős területet Kossuth mezőnek nevezi.
Remetén a hagyományok és szokások – bár a globalizáció szele ide is elért, Csutakfalván a legerősebbek. A székely gazdaság, szerszámkészítés, szövés-fonás, házikenyérsütés, stb, nagyon sok családban ma is élő hagyomány.
A vallásos élet központja az 1940-es évek elején, Pál Elek plébános idején épített és Árpádházi Szent Margit tiszteletére felszentelt majd 1968-ban Orbán László pápai prelátus, remetei plébános által kibővített kis templom. Árpádházi Szent Margit IV. Béla királyunk és Lászkárisz Mária leánya. Már születésekor, 1242-ben atyja fogadalmat tett, hogy hálából amiért az ország a további tatár dúlásoktól megszabadult, a domonkos apácákhoz ajánlja. Napja, a Szent Margit búcsúnap a tél közepén, január 18-án a csutakfalvi lakosság nagy ünnepe, amelyre a község többi részeiről is, de a szomszédos falvakból is eljönnek.
