Remete sosem volt egy kimondott gólyaparadicsom, a ma is rendszeresen ott költő körülbelül 6-7 párból álló gólyanépesség stabilnak mondható.
Mondhatjuk, hogy a tényleges létszámuknál sokkal látványosabban jelen vannak a falu életében, a lakossg számon tartja és tiszteli a keltetőhelyeiket. Ezek közül a legismertebb a Sáska ház tetején van, a többi szétszórva a falu egész területén.
Március végén, április elején a téli szállásról visszaérkező gólyák, miután a hím párt választott, nekilátnak az átlagosan 1 m átmérőjű fészek építéséhez, amihez a következő években visszatérnek. Gyakran egy életre választnak párt, de az is előfordul, hogy a párok kapcsolata egy idényre szól, hiszen a vándorlás nem veszélytelen. A vastagabb, vékonyabb ágakból álló fészek alját fűvel, szénával, szalmával bélelik. Az évenként tovább épülő fészkek súlya több száz kilogrammot is elérheti. Esetenként a fészek oldalában házi-, mezei veréb, seregély és barázdabillegető is költ. Ha a fészek elkészült, a párzást követően a tojó 3-6 tojást rak. Éjjel csak a tojó kotlik, nappal váltják egymást. A 24-30 nap alatt kikelő fiókákat 2-3 hetes korukig az egyik szülő állandóan őrzi, a másik hordja a táplálékot (a szülő a táplálékot a fészekbe öklendezi, a vizet a fiókák csőrébe csepegteti, hőség esetén a fiókákra is). A kis gólyák három hetes koruk után tudnak lábra állni, majd egyre nagyobb bátorsággal csapkodják szárnyaikat. Az első repülésük július végére várható. Ekkor már akkorák, mint szüleik, de csőrük még rövidebb és sötétebb végű. Mikor elhagyják a fészket, még kb. 2 hétig a közelben maradnak, majd augusztus vége felé nagy csapatokban elindulnak első útjukon dél felé. A szülők csak néhány nap után követik őket. Naponta 150-300 kilométert is megtesznek, Dél-Afrikáig való repülésük 8-15 hétig tart.
Három-öt éves korukban válnak ivaréretté, de nagy részük az előtt elpusztul (növényvédő szerek általi mérgezés, vadászat, áramütés, betegség áldozataivá válnak). Az egy éves gólyák egy része még nem tér vissza a következő tavasszal. Ők a nyarat a Közel-Keleten és Spanyolország déli részén töltik. Az idősebb, de még nem ivarérett gólyák, már válalkoznak a nagy útra, de nem építnek fészket, nem keresnek párt. Ezek kóbor, öreg gólyák csapataihoz társulnak, fákon éjszakáznak. Gyakran ezek közül kerülnek ki a párokat zaklató, verekedést provokáló egyedek.
Táplálékuknak nagy részét rovarok és bogarak (szöcskék, sáskák, cserebogarak) teszik ki, puhatestűeket is szívesen fogyaszt (csigát, gilisztát), de kisemlősöket (pl. pockot), halakat, kígyókat és kétéltűeket is zsákmányul ejt. Leginkább nyílt, rövid füvű, nedves réteken, legelőkön, kaszálókon és friss szántáson vadásznak. Életmódjuk évszázadok folyamán harmónikusan illeszkedett a gazdálkodáshoz, a szántás, vetés, aratás, kaszálás ritmusához. Fészkelési helyként előnyben részesíti azokat, amelyektől 300-500 m-es körzetben megfelelő táplálkozási terület, kaszáló, rét vagy vízfolyás található.
Egyéb adatok:
- Testhossz: 100-115 cm
- Szárnyfesztáv: 155-165 cm
- Testtömeg: 3,3–3,6 kg
- Elterjedés: Európa – Skandinávia, a Brit-szigetek, Nyugat Európa és Olaszország kivételével –, valamint Észak-Afrika.
