Koldusbotra jutott a lakósság. — Két emberélet. — Brassói bizottság a helyszínén.
(Saj. tud.)
Borzsztó felhőszakadás pusztított a napokban Gyergyóremetén, amely tönkretette Gyergyóremete 7000-nyi székely lakósságát. A rombolás sokkal nagyobb volt, mint az első hírek után hinni lehetett.
Az elemek pusztító lavinája két emberéletet is követelt. Portik György István 54 éves székely gazda fával terhelt szekérrel igyekezett hazafelé, mikor az iszonyú felhőszakadás következtében a váratlanul érkező két méteres piszkos víztömeg lesodorta a szekér tetejéről. Olt lelte halálát az árban. A másik halott egy kis csecsemő, kit másnap egy füzes között holtan találtak meg.
A felhőszakadás oly hirte'en és váratlanul jött, hogy az embereknek idejük sem volt a védekezésre. Nemcsak a Maros és a patakok áradlak meg, hanem az égből mérhetetlen mennyiségben leszakadó víztömeg 2 méter magasságban egyenesen nekirohant a községnek, házakat és gazdasági épületeket ragadva magával. A víztömeg, melyben épületek és megfulladt állatok úsztak, a község utcáin rohant éppen a községházának, s hogy azt el nem seperte, az csupán annak tulajdonitható, hogy útjában egyik vastraverzes hídnál irányt változtatott és rombolását más irányban folytatva, tízezrekre menő károkat okozott György József, Puskás Samu birtokosnak és Málnás! Kristóf kereskedőnek.
Ekkor azonban az ár már elvégezte romboló munkáját a község szegényebb felső részében, Csntakfalván, hol nem kevesebb mint 194 épületet tett
tönkre. Elvitte az összes hidakat, úgy, hogy az ár lefutása óta szekerekkel egyáltalában nem lehet közlekedni a két község között.
Oly nagy volt a víztömeg, hogy még a magasan fekvő épületekig is felcsapott. Így Mélik István nagybirtokos házának lépcsőit is érintette a piszkos áradat.
Az állandóan borús, esős idő miatt a lakósság idejét a szabadban, magasabban fekvő helyeken tölti és éjjelenkint aludni sem mernek.
A felhőszakadás főként a község szegényebb részein, különösen Csutakfalván pusztított.
A víztömeg lefutása után nagy nyomor lépett fel a községben. Vasárnap óta állandóan a helyszínén tartózkodik Zakariás Lukács főszolgabíró és Wellmann Géza tb. főszolgabíró, hogy a kárt megbecsüljék, a lakósságot azonnali segélyben részesítsék és gyűjtést indítsanak a tönkrement családok felsegélyezésére. A becslés eddigi adatai szerint az árviz okozta kár 300,000 koronát tesz ki épületekben és állatokban, de mérhetetlen a kár a mezőkön is, hol a gabona még nincsen learatva.
A lakősságnak nincs fája, amiből építsen a közeledő tél előtt, de az árvíz után jóformán még betévő falatja sem volt és éhínségnek van kitéve. A nyomor pillanatnyi enyhítése dicséretére válik azoknak a szomszédos községeknek, melyek Gyergyóremete lakosságának segítségére siettek.
Gyergyószenímiklós város szekerekkel küldött élelmiszereket, száz kiiő szalonnát és sok más egyebet, Gyergyőujfalu, Ditró és más községek szintén élelmiszerekkel látták el a lakósságot.
Zayzon Géza brassói kir. kultúrmérnök hivatalos megbízásból a helyszínére utazott, hogy a pusztulásról és a kár nagyságáról személyes meggyőződést
szerezzen.
A kormány által eddig kiutalt és a király által adományozott 100,000 korona összegből Gyergyóremete legalább annyit kell kapjon, hogy lakóházait lakhatókká tegye és a szétromboltak helyet újakat építsen, mert itt bent alig számíthatunk olyan adakozásra, amelyből a szegény nép élelmiszernél többet szerezhessen. Különösen égető a hidak újra építése és az utak helyrehozatala, mert e nélkül sem a mezei, sem az erdei munka el nem végezhető, a lakósság sem takarmányt, sem tűzifát nem szállíthat haza.
Hisszük, hogy a magánadakozás nem fog késni, mert kétszer ad, ki hamar ad. IIletékes köreink pedig vegyék energikusan kezükbe a mentési akciót, hogy egy színtiszta székely nagyközséget megmentsünk a végső pusztulástól.
Brassói Lapok, 1913 XIX» évfolyam. 205» szám. Szombat, szeptember hó 6.
