Ha muszály lenne kötnöm valamihez Gyergyóremete történelme, múltja iránti érdeklődésemet, akkor valószínüleg ez a füzetecske lenne az. Hogy miért? Annak idején, amikor rábukkantam apám féltve őrzött, előlünk, gyermekek előtt is rejtegetett iratai között talán a titokzatosság volt az, ami körüllengte.
Nehéz ma megérteni, de akkoriban a múlt század hatvanas éveinek vége felé efféle - ártatlan - irományok birtoklása veszélyes dolog volt.
De nem csak ez volt, ami vonzotta a gyermeki fantáziámat, úgy éreztem, hogy a megsárgult lapok bepillantást nyújtanak nagyszüleim, szüleim világába.
Egyik-másik állítását, "adatát" ma megmosolygom, de akkor és ott maga volt a titok, a rejtett, rejtegeni való TUDÁS.
Lakóinak száma az 1931-i népsz. szerint 6800. Jelenleg 7221. Van felekezeti és állami iskolája 12 tanerővel.
Lelkész ; Hollanda János esp. pleb. E parochiát Antalffy János püspök létesítette 1726-ban. Villámcsapás következtében 1770-ben a templom teljesen elégett, de helyébe már 1771-ben uj templom létesült a torony felirata szerint. Anyakönyv 1726. óta. E templom Szent Lénárd apát tiszteletére van felszentelve.
A község napkeletről nyugatra kissé oldalos, dombos helyen fekszik, kevés térrel a Maros mentén. Régen Ditró filiája volt és csak 1720-ban vált külön.
A déli oldalon az u. n. „Bányautcán“ fa és növényi kőzetek bőségesen találhatók, de hogy milyen bánya volt itt és mikor szűnt meg, nem tudható. Határát I. Rákóczi György idejében állapítják meg, mely elég terjedelmes.
Lakói 58 gör. kath., a többiek róm. kath.-ok és magyarok. Elemi iskolái 3 tanteremben vannak.
Ösfamiliák: Péter, Bernád, Mélik, Albert, Balázs, Antal, Veress, László, Ivátson, György, Csortán, Lakatos, Portik, Borbé.
A falu határának déli és keleti részein a Maros mellett több vasas és gálicos ásványvízforrás van, melyek nemcsak fürdésre, de a hüléses betegségek és külömböző testi bajok gyógyítására is nagyon alkalmasak. A község közepetáján lévő jó szénsavas borvizét ivásra használják.
Van itt községi jegyzöség, adóhivatal, csendőrség, posta, telefon. Idetartozik még Vár hegyalja határa is, északi részében, mely nem nagyon régi telepités. Ezenkívül „Galóczás", „Fiilpe" és „Dudád", melyek Remetétől 6—7 km.-re vannak.
Régen a gr. Lázár család birtokai voltak.
A „Kereszlhegy“ északi oldalán, mely szintén e falu határán van, régi időkben aranybánya volt. Az itt található porlékony fehér kőzet és sok csillámkő, porcellán gyártáshoz nagyon alkalmas. Csíkszeredától 74'20 km.-re van.
Körorvos : Dr. Pál Gerő.
Ferencz Béla: Csíkvármegye monográfiája a legrégibb időktől napjainkig. Tipografia Péter Ferenc, Mercurea-Ciuc, 1935, 70–84.
