A kivándorlások ellenére egy évszázad alatt megháromszorozta önmagát Gyergyóremete lakossága

Mielőtt valaki kapkodná kezdené a fejét, az alábbi cikk, amit változtatások nélkül adunk közre, a Székely Nép, 1944. január 26-i, 20. számában jelent meg, egy budapesti újságíró tollából. Érdekes látni, hogy hogyan látott, láttatott minket a korabeli propaganda! Inkább nem kommentálom, ki-ki döntse el, mit olvas ki a cikkből.

A népi erőpótlás megkapó bizonyítékai - Nagy bajtársi találkozó a székely katonaszellem ápolására

Életteret kér a zsákutcába jutott szapora község

Gyergyóremete. jan. 25.

Ditrótól csak Gyergyóremetéig vezet az út s nincs tovább. Bejönni és kimenni csak egyfelé lehet Remetén. A Ke­reszthegy alatt megszakad az út, zsákutcában végződik. Ez a zsákutca jellemző a falu egész életére: foly­tatási és fejlődési lehetőség hijján zsákba szorult itt a feszülő életerő. Pedig ha volt valahol fejlődés a szé­kelyföldi községek között, akkor itt igazán volt. Gyergyóremete népes­ségének hatalmas szaporodása az egesz országban példa nélkül áll a magyar mezőgazdasági népességi falvak között. Fennállásának négy év­százada alatt a semmiből Székely­föld egyik legnagyobb lélekszámú helységévé gyarapodott s még az utolsó évszázadban is megháromszo­rozta önmagát. Érdemes ideírni ezt a fejlődési számsort, hadd lássa be­lőle mindenki, hogy micsoda hallat­lan terjeszkedési, hódító, nemzet­megtartó erő forrt a gyergyói nép­ben egészen a mostani időkig. Egy­más mellé írjuk az egykori összeírási évszámokat s az akkori lélekszámot:

• 1567. évben 30 lélek
• 1616. - 140
• 1703. - 450
• 1763. - 834
• 1825. - 2859
• 1832. - 2348
• 1844. - 2915
• 1872. - 3988
• 1903. - 5105
• 1910. - 6207
• 1930. - 6802
• 1941. - 7156

 

 

Az 1825-32. évek közötti nagy apadás valami népbetegség, vagy népi csapás következménye lehet. Ugyanebben az időben Gyergyóalfalu lakossága is apadt. Viszont az 1941-es népszámlálást megelőző években egyízben számláltak nyolc­ezren felüli lélekszámot is. Lehetett is ennyi lakos, mert az utóbbi évek­ben hatalmas kivándorlás zajlott le a községből. Remetei munkásembert mindenütt lehet találni az országban, nagyobb telepekben megülik Börvelyt, Péterlakát s Érmindszentet.

Utat a Kereszthegyen át

Természetszerű ez a nagy elván­dorlás, hiszen ez a hatalmasan fel­duzzadt nem régi község az egész Székelyföld egyik legszegényebb fa­luja, a fejlődésre, kiterjeszkedesre szinte semmi lehetőség, tér nincs. A község költségvetése legutóbb évi 90 ezer pengő volt, alig érte el ha­sonló létszámú más községek költ­ségvetésének harmadát. Szántójá­nak holdszáma kevesebb, mint la­kossága, közbirtokossági erdei olyan messze esnek a községtől, hogy mint munkaalkalom nem igen jönnek tekintetbe. Viszon a község Mavos-Torda felé egy lépést sem tud ter­jeszkedni, mert nincs arra útja s a lezárt hatalmas erdőségekbe nem te­heti be lábát remetei ember. Ezért van az, hogy a férfiak nagyrésze éven át csak néha-néha tartózkodik családja körében. Mindenkeppen meg kellene építeni a kereszthegyi utat át Szászrégen felé, mondja vi­téz Ferencz Lajos községi bíró, fele távolság megjárásával lehetne Gyergyónak országúton megközelítenie Szászrégent, mint egyébként a Ma­ros völgyén. Csík vármegye már 1941-ben elhatározta megépítését, de még mindig késnek a munkála­tok megindításával. A Görgényi ha­vasok lezárt erdei miatt Gyergyóremete Csík vármegye fában legszegé­nyebb községe. Nincs a faluban egyetlen számottevőbb ipari vállalat, vagy nagyobb üzem. Itt csak mun­kás van töméntelen, akik szinte ép­pen csak „fehért venni” járnak na haza. S ha nincs is semmi gazdagság földi javakban, de van gazdagság magyar népben, nemzeti erőben: gyermekben.

Itt érdemes segítenie a Zöldkeresztnek

Pál Gerő dr. orvos, a község szü­lötte, tudja fejből a falu közegész­ségügyi adatait. Csizmazia Ilona zöldkeresztes védőnővel együtt igen nagy, a kötelességszerű munkán kí­vül messze túlmenő küzdelmet foly­tatnak a falu emberanyagának egész­ségügyi gondozásáért. A falu termé­szetes szaporulata ma is elsők kö­zött van az országban. 1943-ban 225 születéssel szemben csak 99 haláleset volt. A Zöldkeresztre váró feladat ott mutatkozik meg, hogy ebből a 99 halottból 36 csecsemő volt. Szegénység, egészségügyi nevelés hiánya okozza a rendkívül nagy csecsemőhalandóságot. Renge­teget dolgozik a Zöldkereszt az új székely életek megmentéséért. Hét­száz védenc családot tartanak nyil­ván, az egyéven aluli csecsemőket havonta végiglátogatják. Közel 300 családhoz kopogtat be havonta Csizmazia Ilona s körülbelül ugyanennyi keresi fel a zöldkeresztes otthont. Tevékenysége a faluban már népszerűségnek, szeretetnek örvend. Hasonló munkát folytatnak a köz­ség tanítói is a családlátogatások te­rén. Igen szép beszámolót adott erről a munkáról egyik értekezletem Szabó Józsefné. A tanítók mintegy 1300 tanköteles gyermeket nevelnek.

A fegyver és szellem országvédő ereje

Nem valami hízelgőén bicskásnak, verekedőnek hívja Gyergyó és Csík a remetei népet. Valami igaz van ebben a hírben, de érthető, hogy az önmaga emberanyagában hatalmasan zsúfolódott, forgalomtól és fejlődéstől teljesen elzárt nagy falu felgyűlt erőit az önemésztés egyik formája felé is vezeti. S ha bicskás is volt Gyergyóremete népe, de az is igaz, hogy még a híres 82-es székely ezreden belül is megvolt a külön vité­zi hírük. S leventében és katonában ma is első Remete. Látogatásunk napján éppen nagy bajtársi összejövetelt tartott a falu lakossága a magyar katonaszellem ápolása érdekében. A hatalmas nagy közművelődési ház termét színültig megtöltötte a lakosság. Gombostűt alig lehetett volna leejteni. Csíkból és Gyergyóból is sokan megjelentek. Vitéz Gál Ferenc népművelési titkár t. főhadnagy mondott bevezetőt a szellemiség honvédő erejéről. Nagy Károly mutatott rá, hogy a remeteiek bajtársi összejövetele az első hasonló megmozdulás Székelyföldön. Ruhában, dalban, szellemben, szokásban újra fel akarjuk elevení­teni mindent, ami ősi tulajdonunk — mondotta.  Ehhez híven a műsoron jó versek, székely népdalok s egyéb összhangba illő számok szerepeltek. Szabó Józsefné nagyhatású beszéd­ben mutatott rá a székely asszonyok hivatására. Végül M. ezredes záró­szavakban adott értelmet a férfibe­csületből és kitartásból következő igaz magatartásnak s bátor katona­szellemnek, amely át kell hassa a székely népet, férfit és asszonyt, felnőttet és ifjút egyaránt: A Don mel­lől hazatérve örömmel szolgál a szé­kely katonahagyomány folytatói élén — mondotta.

Gyergyóremete hatalmas vérbeli pótlást ad a székelységnek. Eleve­nen él benne a hősi szellem. A többit már közösen kell megadja a köz­ségnek a magyarság, hogy erőit ki­fejtve méltó magyar életet élhessen.

Páldy Róbert