Erdélyi Zsuzsanna "Hegyet hágék, lőtőt lépék - Archaikus népi imádságok" c. könyvében is sok gyergyóremetei vonatkozású adatot találunk. Ezekből adunk közre itt egypárat.
Mária keresi Krisztust
[...] E gyergyóremetei változatot verses formában 4-5, adott esetben többsoros tagolásban kaptam. Nagyjából követi a gyergyószárhegyi és a csíkszentdomokosi alapszöveget, bár elhagyja az egyes fázisokat összekötő narratív sorokat: "Elmene/elindula Asszonyunk/Asszonyom kisebb zsidó városába..." stb. Pilátusné kérdésformája itt a csíkszentdomokosira emlékeztet: "Hol jársz, Asszonyom, Szűz Mária?..." A zárójelenet így alakul:
...Feltekintett a magas keresztfára,
Ott meglátta az ő áldott Szent Fiát,
Fel van feszítve.
Vasostorral ostorozzák, ecettel, epével itatták,
Szent oldalát megnyitották, piros vérét kiontották,
Hétszer térdre esett, hétszer elájult.
Megszólalt az Úr Jézus:
Fogadj engem Fiadnak, mint én fogadtalak Anyámnak.
Méhen méz teremjék, egész világ részesedjék:
Aki ezt az imádságot este lefektében,
Reggel felkeltében elmondja, kiváltképpen nagypénteken,
Ha annyi bűne van is, mint a fűszál,
Meg lesz bocsájtodva tőle. Amen.(Elmondta a 79 éves Csiki Julianna. Édesanyjától tanulta Gyergyóremetén 10 éves korában.)
Előtte a Világura
Kimene Jézus imádságos kertjébe,
Irva hozták elejébe,
Meg kell néki halni,
Magas keresztfát vállára kell venni.
Ki kell néki vinni
Kálvária hegyére,
Vasvesszővel, vasdárdával az ő
szentséges oldalát kinyitották,
Két csepp vére elcsöppent,
Az angyalok felszedték,
Jézus testébe vitték,
Jézus azt felelé:
Aki ezt az imádságot elmondja
Este lefektibe,
Reggel felkeltibe,
Étel előtt, ital előtt,
Velem lesz a paradicsomba', amen.(Csíksomlyó, 1978. szept. 9-10. - búcsú. Anonyma, 1948. Gyergyóremete [Csík m., Erdély], sáromberkei lakos [Maros-Torda m., Erdély].)
