Miközben Gyergyóalfalu vagy Szárhegy lakossága 1850-1992 között alig másfélszeresére emelkedett, addig Gyergyóremete község lakóinak száma megduplázódott - derül ki Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája című, 1998-ban kiadott kötetének adataiból - bár Gyergyóremete lélekszámának növekedése sem volt töretlen.
A község lakóinak száma - beleértve Gyergyóremetét és az ideig-óráig idetartozó településeket, Lúdfarkát, Csutakfalvát, Kisbükköt, Mártonkát és Eszenyőt - 1941-ig évről évre, népszámlálásról népszámlálásra emelkedett, akárcsak az eddig már ismertetett gyergyói községeké.
1941-től 1966-ig visszaesést mutatott, hogy ezután 1992-ig ismét növekedjen. 1850-ben 3048 lakossal szerepelt a jegyzékekben, 1880-ban már 4252 személyt, 1900-ban pedig 5105 személyt számláltak. A múlt század első évtizedében több mint ezer fővel nőtt a község lakóinak száma, így 1910-ben már hatezernél is többen (6207-en) éltek itt. Ezután már nem ennyire gyors, de folyamatos a szaporodás, hogy 1941-re elérje az eddigi legnagyobb lélekszámot, a 6904-et.
Ezután 1966-ig fogyatkozás tapasztalható, 1956- ban 6792, 1966-ban 5830 lakossal szerepel a jegyzékekben. 1977-ben ismét hatezeren felül volt a község lakóinak száma (6542), majd 1992-ig még negyven fővel emelkedett (6582). Nemzetiségi megoszlás tekintetében Gyergyóremetén nem voltak jelentős változások.
Másfél évszázaddal ezelőtt a községben 2894 magyar, 11 román, 91 örmény és 52 cigány nemzetiségű személy élt. 1890- ben öt, 1910-ben két román nemzetiségű személyt számláltak. Az első német lakók (két személy) 1880- ban, az első zsidók 1920- ban jelentek meg itt (9 fő) és ugyanebben az évben, a határmódosulás után 63-ra emelkedett a román nemzetiségű lakosok száma. 1930-ban ismét szerepeltek a cigányok is a népszámlálási jegyzéken, ekkor 61 személyt jegyeztek be cigányként.
Az 1941-es összeírás szerint Gyergyóremete népessége majdnem 100 százalékban magyar nemzetiségű volt, vagyis a 6904 lakójából 6903 magyar nemzetiségűnek vallotta magát, egyetlen személy pedig németnek. Ugyanebben az évben a román anyanyelvűek száma kettő volt, de nemzetiség szempontjából úgy látszik ők is az akkori uralkodó nemzet tagjának tartották magukat.
1956-ban lakott 4 faluban a legtöbb román nemzetiségű személy, szám szerint 95. Ekkor Gyergyóremetének 6686 magyar, három német, hét cigány és nyolc egyéb nemzetiségű lakója volt. Az 1977-es népszámláláskor 6317-en vallották magukat magyarnak, 59- en románnak, 165-en cigánynak és 166 egyéb nemzetiségű személyt jegyeztek be, végül 1992- ben a 6449 magyar nemzetiségű lakos mellett 35 román, 98 cigány és 98 egyéb nemzetiségű személy élt a községben.
Felekezeti megoszlás szempontjából sem tartogat meglepetéseket az adattár Gyergyóremete esetében. Megtudhatjuk, hogy a vizsgált időszak kezdetén mindössze hat görög katolikus lakosa volt, a 3042 római katolikus mellett. Az első ortodoxok 1930-ban jelentek meg, szám szerint tizenhárman, 1992-ben pedig huszonkét ortodox élt a községben. Az első református vallásúakat 1880-ban vették számba Gyergyóremetén .(három személyt), 1910-ben 48 református lakott itt, 1992-ben szintén 48 reformátust vettek jegyzékbe. Ideig-óráig evangélikus felekezetű is feltűnt a községben (1880-ban egy, 1910- ben négy személy), 1992- ben pedig senki nem vallotta magát evangélikusnak.
Tíz évvel ezelőtt izraelita sem volt a községben, igaz, korábban sem laktak itt jelentős számban (1900-ban tizenkettő, 1930-ban három). Egy rövid ideig tekintélyes számú örmény katolikus lakosa volt Gyergyóremetének (1857-ben 84), ők a későbbi jegyzékekben nem voltak külön feltüntetve.
A községnek 1941- ben négy baptista lakosa is volt, 1992-ben baptistát nem vettek itt jegyzékbe és csupán egyetlen személy vallotta magát pünkösdistának a már említett 22 ortodox, három görög katolikus, 6464 római katolikus és nyolc unitárius mellett.
Szabó Kati
Új Kelet, 5. évfolyam 2002-05-30 / 21. szám
