A száz éve született Gorkij ünneplésére 1968 májusában keletről és nyugatról számos írótársulást hívtak vendégül Moszkvába. A Magyar Írószövetség akkori elnöke vezetésével kéttagú küldöttség indult Budapestről. A véletlenek, többek lemondása következtében a delegáció második tagja én lettem. Vállaltam, mert egyebek mellett kíváncsi voltam Moszkvára. (...) Számos Gorkijt méltató eszmefuttatást elblicceltünk együtt a „grúz herceggel’ ’ az ünneplő napokban, de a végbúcsú bankettjén mégis ott kellett lennünk. (...)
Gyergyóremetével kapcsolatos érdekes információk a nagyvilágból.
A MÁV vezérigazgatósága átirata alapján örömmel járult hozzá, hogy Ditró vasútállomását Ditró-Gyergyóremete névre változtassák, tekintettel arra, hogy a közel 10 ezer lakosú Gyergyóremete község a MÁV igazgatóságától jól megindokoltan kérte ezt.
in Székely Nép, 1941-08-12 / 180. szám
Budapest, 1892. május 28. (A «Szegedi Híradó» eredeti távirat.) A székelyföldről óriási tűzvészt jelentenek. Gyergyóremete, egyik legnagyobb székely községében ma tűz ütött ki s csakhamar lángba borult a falu nagy része. A tűzvésznek áldozatul esett a község háromnegyed része. Sok házban emberek is bennégtek. Odaveszett számtalan állat és mérhetlen termény. A kár óriási.
Szegedi Híradó, 1892-05-29 / 130. szám
Gyergyóremete — mint azt nem rég lapunkban közöltük —, páratlan országos jelenség. A magyar nép szaporodási történetéből az alföldi nagy parasztvárosok hirtelen megduzzadása hasonló csak hozzá, midőn a török kitakarodása után a szinte teljesen néptelen Alföldet a magyar nép egy évszázad alatt teljesen benépesítette. Ez azonban év századokkal ezelőtt történt, a remetei nagy szaporodás pedig egészen a legutolsó évtizedig tartott s most is tartana, ha volna tér a népességnek. Újabban csak a nagy iparivárosok duzzadtak meg hasonlóan, azonban azok főként bevándorlás révén. Mezőgazdasági népesség újabb évtizedekben nálunk nem mutatott fel sehol ekkora életerőt. Gyergyó hazánk magyar vidékei közül a legszaporább, de Remete mellett mégis elmaradnak a többi községek. Remetei arányú szaporodással Gyergyóalfalunak 12 ezer, Gyergyószentnyiklósnak 20 ezer, Ditrónak 15 ezer lakossal kéne bírnia. A Székelyföld, lakossága szinte egyharmaddal lehetne több s országunkban 20 milliót haladna meg a szinmagyar lakosság.
Székely Nép, 1944. január 30 / 24. szám
Kósza adatsor az egyik kevésbé ismert - ma úgy mondanánk szamizdatból: Transsylvania - Erdélyi Tájékoztató, 1973-12-01 / 4. szám. A lapot írógéppel sokszorosították és "fű alatt" terjesztették.
"Egy erről a vidékről elszármazott közgazdász pontos számítások és adatok alapján megállapította egyebek között, hogy az általában szapora gyergyói községek közt is különösen szapora Gyergyóremete lakossága 1930 és 1940 között csupán a természetes szaporulat következtében évenként átlagban 83 fővel szaporodott. Ez azt jelenti, hogy Gyergyóremetének 1940-ben több mint 600 fővel kellett volna, hogy több lakosa legyen, mint 1930-ban. A község számbavétele alapján azonban kiderült, hogy tíz évlatt mindössze 83-mal növekedett a falu lakóinak száma; a tíz év alatt ugyanis kereken 717 ember távozott el a községből, vagyis a természetes szaporulatnak megfelelő létszám csaknem 90 százaléka!"
in Száz kortárs emlékezése a madéfalvi veszedelemre Gyergyó és Csík kétszáz év előtt és ma
