Az alábbi adatok egy érdekes dokumentum-töredékből származnak, közismert címe "A jobbágysorba jutott csík-, gyergyó- és kászonszéki lófők és gyalogok, illetve szabad székely örökségek jegyzéke". A dokumentum hátlapján lévő bejegyzés szerint: "Jobbagyok Registroma Csik, Gyergyó és Kászon Szekbe"
A csík-, gyergyó- és kászonszéki jobbágyok nevét magában foglaló 8 félívrét nagyságú papírlapra egyhasábosan írt jegyzék eredeti kézirata a nálunk is idézett Lustra Siculorum Kolozsvárott őrzött kötet bélyegzővel számozott 88–95. lapjain található. Megelőzi az 1616. évi gyergyószéki főnépek, lófők, darabantok és szabadosok összeírását. A jobbágyok jegyzékét ugyanaz az íródeák írta, mint az 1616. évi gyergyói lustrát, s a papír is ugyanaz. Ebből és a jegyzékben előforduló nevekből következtettünk arra, hogy a csík-, gyergyó- és kászonszéki jobbágyok keltezetlen összeírását is 1616-ban végezték.
A kézirat lapjai nagyon rongált állapotban maradtak ránk, több helyen a vizet kapott papír szétmállott vagy leszakadt.
A jegyzék utolsó hátlapján a következő, más kéztől származó, későbbi megjegyzés olvasható: Jobbagyok Registroma Csik, Gyergyó és Kászon Székbe. Sajátossága éppen abban áll, hogy benne nemrégen jobbágysorba jutott lófők és gyalogok, illetve szabad székely örökségek összeírása olvasható.
Az adatok megértéséhez fontos ismerni a történelmi hátteret. A sok háború, a csaknem állandósult részvétel a hadjáratokban, az ország mérhetetlen pusztulása/pusztítása olyan kötelezettségeket rótt a katonáskodó székely társadalomra, amelyek terhe alatt az összeroppanás szélére sodródott. Ezt már nem bírta a székelység többségét alkotó közsnép. Nem volt felkészülve rá, hogy a visszanyert libertással járó hadi szolgálatot viselje. A sokat óhajtott szabadság teherré vált. Inkább vállalta a jobbágyi állapotot, mint a hadviseléssel járó terheket, vagy egyszerűen ez utóbbiak meghaladták anyagi helyzetének teherbírását. Ha 1600 nyaráig s talán utána is másfél évig kecsegtette még a székely szabadság, utána már önszántából, az összeírásokban is gyakran felbukkanó megjegyzések – sponte, maga akarattjából – szerint a frissen szabadossá, szabaddá vált székelyek tömegesen kötötték magukat fónépek és lófők szolgálatába jobbágyul, adták magukat a széki kapitányok, hadnagyok és királybírák oltalma alá, hogy a soron lévő hadjáratban való részvételtől szabaduljanak.
A jelenség egyik jellemzője lett a székely társadalmi viszonyok fejlődésének 1602 után. Még a lófők között is voltak olyanok, akik a hadviselés idejére jobbágyságra adták magukat. A Bethlen-féle 1614. évi összeírás alkalmával jegyezték fel a marosszéki Ménesen a lófők között szereplő Kilyén Mártonról: „Ez olyan, mikor hadba készülnek, akkor jobbágynak mondja magát, mikor valaki pöröl vele, nemes embernek”.
Ezzel párhuzamosan a széki tisztségviselők, a főnépek és a tehetősebb lófők közül sok szabad székelyt erőszakkal vagy a legkülönbözőbb ürügyek alatt készerítettek jobbágyságra. Természetesen ez azzal járt, hogy állandóan csökkent a katonai szolgálatot teljesítő székelyek száma. Erdély fejedelmei ezt már korábban felismerték, és dokumentumunk keltét megelőző és követő évszázad egyaránt sok példát mutat fel a jelenség kezelésére - pontosabban az erre mutató próbálkozásokra. A Bethlent megelőző fejedelmek székely politikájával szemben Bethlen Gábor székely-politikájának
két lényeges vonása volt: az erőszakos vagy önkéntes jobbágyosodás megakadályozása és a székelyföldi jobbágyok megadóztatása a vármegyékre jellemző módon. Ennek az igyekezetnek a legfontosabb állomása az 1619-es adóösszeírás, az itt idézett dokumentum tulajdonképpen ennek az egyik előképeként, előkészítő adatgyüjtéseként fogható fel.
REMETE
Recentes:
23. Mathe Peter deficialt, Deak
Martonnenal uolt egj vnokaj 8 annak,
Deak Jstuan, Gergely, Jmreh,
Marton, Jstuan, Ferencz, Jstuan,
Miklos. Ezeknek eöreökseget Lazar
Jstuan Vramnak Mate Peter köteötte
uolt, az szamado emberek Veres
Drabant helnek mondgiak.
24. Leörincz Balint, fiai Marton,
Andras, Jstuan, ennek egj darab
ioszagaban Lazar Jstuan Vram tett
Jobbagjot.
(89r) Recuperati pedites:
25. Nagy Andras abs, Lazar Jstuan
Vram tartia iussat, fiai Ferencz,
Jstuan.
26. Nagy Mihaly fia Janos, Lazar
Jstuan foglalta el.
27. Nagy Balas gÿlkossagert atta Lazar
Jstuannak magat, eöreökseget is
Lazar Jst. biria, feleröl szolgalnak.
28. Jnaczion Mihaly fiai Janos, Jstuan,
Lazar Jstuan tartia iussat hozza. Az
mely Jozagot ez elöt birtt, kj ment
abbol, es ment az magaeban.
Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos, lektorálta Imreh István.
Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 1997
