Borzsztó felhőszakadás pusztított a napokban Gyergyóremetén, amely tönkretette Gyergyóremete 7000-nyi székely lakósságát. A rombolás sokkal nagyobb volt, mint az első hírek után hinni lehetett.
Az iskolánkívüli népművelés Csíkszeredán hetenként egyszer tart előadást. Legutóbb vitéz Miklós Gergely tanfelügyelő szabadelőadás keretében ismertette a szétszórtságban élő magyarság kérdéseinek csíki vonatkozásait.
Előadása kezdetén szomorúan állapítja meg, hogy Ormányság és Garamvölgye magyar falvaiban minden 4—5-ik ház ablakát beszegelik, gazda nélkül marad, mert ezen a vidéken elképesztő méretekben dühöng az egyke és egy se .
Vannak aztán erdélyi falvak, ahol túlnyomórészben ősi magyar nevet viselő, vérségileg kétségtelenül hozzánk tartozó emberek és családok élnek és még sem tudnak magyarul- Sziilágymegye egyik falucskájában két gazda: Nagy Juán és Nagy Dumitru ingatlan felett összekülönböztek. Mérnökhöz fordultak. A magyar szakembernek az volt az első dolga, hogy a vitás ingatlant telekkönyvi helyzetét tisztázza- Nagy elképedésére megállapította, hogy a nagyobb kiterjedésű föld az immár évtizedek óta nem létező református egyházközség nevén áll. Amikor mérnökünk ismertette a helyzetet az érdekeltek előtt, nagy lelkendezve és hiteles bizonyítékokkal alátámasztva előadták a felek, hogy Juon nagyapja kurátor, Demeteré pedig református pap volt a faluban, így némultak el a magyar egyházak harangjai Erdély községeiben.
Ma is vannak falvak, ahol még 80—90 ember állja körül a fából eszkábált haranglábát. Vigyázni kell, nehogy ezek is elnémuljanak örökre!
Előadás a továbbiak során Csík vármegye tanfelügyelője kétségbevonhatatlan történelmi adatok alapján (Domus históriák) állítja: Gyergyóvasláb, Tinka és Botatizesek, Várhegy, Galócás, Salamás, Holló, Bélbor, Hollósarka Békás és más kisebb települések idegen lakosságát a gyergyószárhegyi Lázár és Barcsay grófok telepítették be Moldovából. Ezek a Székelyföldön élő főurak olcsó és „alázatos” munkaerőket akartak A telepítés a XVII. században kezdődött- Annak idején a munkába állított idegeneknek csak keresztnevük volt. Aztán foglalkozás szerint az egyiknek például, aki a raktárak kulcsait kezelte, „Kócsár” nevet ragasztottak. Ebből a névből idők rendjén aztán „Culcer”, majd „Culceriu” nevet faragtak. A többi nevek eredetét is hasonlóan vissza lehet vezetni. Gyergyóvárhegy egyik tízese Bors családnevűekkel van tele. Ezek mind székely származásúak. Ma nem tudnak magyarul. A Domus história szerint— hangoztatja az előadó — idegenből jött rabló vette be magát, a várhegykörnyéki erdőrengetegbe. Szakadatlanul fosztogatta a Lázár grófokat. A rablóvezér ártalmatlanná tételére telepítettek erre a vidékre moldovai idegen és elszegényedett alcsíki székely családokat. 1789-ben a 189 magyar léleknek Urna -volt papja- Ugyanakkor 176 idegen lelki ügyeit két pap intézte. Hasonló volt a helyzet a többi, ma jelentős mértékben más ajkúak által lakott községekben is. — Az igazság kedvéért, megcáfolhatatlan történelmi tények alapján meg kell állapítanunk — hangoztatja vitéz Miklós Gergely tanfelügyelő —, hogy a Lázár és Barcsai grófok idegen templomokat építtettek, kegyúri alapon pópákat tartottak, — amint több egyházközség történelmi feljegyzései igazolják — alapítványokat tettek
A lelkiek mellett az idegenből betelepített szapora családok anyagi jólétéről is gondoskodtak a földesurak ... Gyergyóbélbor községben például igen gazdag ilyen családok laknak. Immár évtizedek óta az ország két legszaporább székely községe: Gyergyóditró és Gyergyóremete látja el szolgalegényekkel ezeket a falvakat.
Valóságos székely temető lett ez a község.
Hogyan és miként? A kérdésre így válaszol az előadó: — Köztudomású, hogy a székely szolgalegények esztendőre szegődnek s kosztjuk után első fizetési eszközként „egész ruházatot” kötnek ki. Csak ezután kerül sor a készpénzben megállapított pénzöszszegre. A székely szolgalegény, aki cselédkönyve átadása pillanatában szót sem tud más nyelven egy esztendő múlva már kieresztett ingben jár gazdája jóvoltából.
A negyedik esztendőben már alig tudanyanyelvű, idegenleányt vesz feleségül s a Gyergyóremetéről elindult Péter Sándor gyermekeiből Petrescu Juon, meg Floare lesz ... így vész, pusztul, kallódik a drága magyar élet.
Másik óriási jelentőségű, mindenképpen kiküszöbölésre szoruló jelenség a paphiány. A kérdéses területeken jelentős faipar van, hisz a Csíki Magánjavak nagy kiterjedésű erdőségei is itt fekszenek. A nyomorrúság által hegyek közé kergetett székely munkáscsalád újszülött gyermekét nem tudja magyar papnál keresztelni s utolsó óráján maga sem fordulhat lelkivigaszért magyar paphoz, mert nincs. A mindig készséges másik pap azonban kéznél van. A római katolikus, vagy református szülőktől származó gyermeket megkeresztelik más vallásra. Ezzel — mi erdélyiek jól tudjuk — eldőlt a magyarnak született gyermek nemzeti hovatartozása. — A szomorú tapasztalatokban gazdag magyarok jól látják már a helyzetet.
Ennek a világos szemléletnek köszönhető többek között például, hogy a hodosi magyar gyári munkáscsaládoknak telkeket, vásároltak s az ONCSA lakóházakat épít, számukra Nagy és minden magyarok érdekét szolgáló célkitűzés, fajtánk minél gyorsabb anyagi és szellemi megerősítése. — Gyergyóbékás 13 tízesének ősi magyar elnevezése azt bizonyítja, hogy a más fajhoz és hithez tartozók vendégekként jöttek erre a földre.
Papokra és ismét papokra van szüksége ezeknek a vidékeknek. Hivatástudat érző, fajtájukat szerető, apostollelkű és gondolkozást magyar papokra, akik fajtájuk kebelére viszik az elvetélt gyermekekből álló népes nyájat Vannak szerzetesek, akik önként, nagy-nagy szeretettel és határtalan hivatástudattal vállalják ezt a munkát- Benjamin szentferences atya Kóstelek és Gyirkés községekben, közel 25 négyzetkilométeres körzetben bámulatos munkát fejt ki-
Nyáron kerékpáron, télen magafaragta sítalpakon járja szakadatlanul híveit, jön Csíksomlyóra jelenteni ... P. Benjamin nyája rendben van ... — Történelmi tények szerint immár több, mint másfélezer éve Erdély őslakója a székelység — fejezi be Miklós tanfelügyelő. — Ez a hatalmas és dicső múlt kötelez. A legmagasabb helyen ülő és intézkedő tisztviselőtől le a napszámosig egyakarattal, egységes áldozatkészséggel, hivatástudattal telített munkával azon kell dolgoznunk, arra kell törekednünk, hogy minden körülmények között helyt álljunk , fajtánk elhivatottságát, tehetségét érvényesítsük a Kárpátok koszorúi között.
Ferencz Gyárfás
Székely Nép, 61. évfolyam1943-01-30 / 24. szám
Mielőtt valaki kapkodná kezdené a fejét, az alábbi cikk, amit változtatások nélkül adunk közre, a Székely Nép, 1944. január 26-i, 20. számában jelent meg, egy budapesti újságíró tollából. Érdekes látni, hogy hogyan látott, láttatott minket a korabeli propaganda! Inkább nem kommentálom, ki-ki döntse el, mit olvas ki a cikkből.
Sárgarézből készült 1848 körül. Alakja kerek, átmérője 28 mm, magassága 41 mm.
A pecsétmező tárgyai kivésettek. A pecsétmezőben: jobbról a sugaras naparc, balról megszemélyesített növekvő holdsarló. Körirata, két kör között: GYERGYÓ-REMETE KÖZSÉG PECSÉTJE. A szöveg eleje és vége között két hatágú csillag.
Pál-Antal Sándor: Történelmi szimbólumaink. Székelyföldi pecsétek (Marosvásárhely, 2014)
A napokban számos forrásmunkában találtam információkat gyergyóremeteiek lófővé emeléséről. Nem volna praktikus egyenként közzétenni az információkat, így inkább öszeszedném az adatokat egyetlen cikkbe.
Gyergyóremeteiek a Regestrum sedis Siculicalis Csík Superioris 1702-es adataiban:
Gyergyóremete életében jelentős változásokat hozott a 19. század. 1820-ban örmények telepednek be a faluba: a Mélik, Bogdán, Kápálb, Kápdebó, Zakariás, Dobribán, Szekula, és Czárán családok, később a Novák család.
Pár évvel ezelőtt bukkantam rá egy hivatkozásra, miszerint egy középkori eredetű torony maradványai vannak valahol Remetén. Az akkori utalásnak végre sikerült utánajárni.
Na igen, mert amint azt már megírtuk, volt egy régebbi terv is. Valaki mindenképpen látni akarta azt a muskátlit a lúdfarki bakterház ablakában. De lássuk a részleteket!
Most nem a véletlen, hanem a tudatos kutakodás eredményezte az újabb adattöredéket. Nemrég írtam a remetei postáról, de utána jöttem rá, hgy valami nincs rendben, a gyűjteményemben van ugyanis egy (töredékes, de egyértelműen azonosítható) 1907-es Gyergyóremete postai pecsétlenyomat (egy 5 filléres Turulos bélyegen).
