"Remetének határán, a Kereszthegy északi oldalán fehér porlókő és ugyanott sok csillámkő, úgynevezett macska-arany található. E porlékony fehér kőzet porczellán gyártáshoz alkalmas anyagot szolgáltatna, de nem hasznosítják."

Vitos Mózes:

Adatok csíkmegye leírásához  és történetéhez

Csíkmegyei Fűzetek, 1894, Csíkszereda

Ha van igazi, csaknem kizárólag gyergyóremetei családnév, akkor a Portik mindenképpen az. Íme egy kis névtörténet és lehetséges magyarázat a név eredetére, az Erdélyi Magyar Adatbankból.

 'Ladisforelle' jelentésű galóca szavunkról régóta tudjuk, hogy nem lehet egyéb, mint a szláv glavatica átvétele (SIMONYT: Nyr. XXXIX, 301), de magyar hangalakjának története mindeddig rejtélyes volt előttem Azt hittem ugyanis, hogy hosszú óra csakis a szláv úv kapcsolatnak lehet a fejleménye, s ezért érthetetlen volt előttem a felteendő egykori (szláv glavaticai) *gálávatica hangsor -áti- részének eltűnése. Nemrégiben azonban valamit keresve a Helységnévtárban, megakadt a szemem azon, hogy Csík megyében Gyergyóremete és Gyergyóvárhegy közelében egy-egy Galocás nevű telep van, így, rövid o-val. S ez nem lehet sajtóhiba, mert GÁMÁN ZsIGMONDnak 1863-ban megjelent (erdélyi) Helyság-Névtárában és CzF.-ban is így van.

Taxus baccata L.

• tiszafa (Gyergyóremete 1966).

Juniperus communis L.

• bors fenyő vagy borsika (Borszék vidéke s egész Csík m.) ÉrdL. 24 (1885.): 282.
• borsika (Gyergyóremete 1966),
• borovicsicafenyő (Kővágószőllős 1958),
• sülő borsika, süllő fenyő (Nagyváty 1967),
• süllőfenyő (Almáskeresztúr, Hobol, Molvány 1967, Mozsgó 1968 — e névre dr. Róna-Tas András volt szíves figyelmemet irányítani).
• szúrósfenyő (Makkoshotyka 1963), e nevet az asszonyok használják.

fenyőpálinka 'boróka (Juniperus communis L.) (1. ott is!) terméséből készült pálinka' (Gyergyóremete 1966).

in Magyar Nyelvőr – 97. évfolyam – 1973.Nyelvjárásaink / 2

Betula pendula Roth.

• nyírfa (Gyergyóremete 1966),
• kenyérfa (Makkoshotyka 1963), tréfás elnevezés.

in Magyar Nyelvőr – 97. évfolyam – 1973.Nyelvjárásaink / 2

Alnus glutinosa (L.) Gaertn.

• cserfa (az e-t és színezettel ejtették; Hadikfalva, illetőleg Andrásfalva, Bukovina. Közölték Véméndre, illetőleg Izmény községbe települt székelyek 1964). Vö. Nyr. 91: 480-1. TESz.
• beregfa (Gyergyóremete 1966), (Dunántúl) ErdL. 23 [1884.]: 788.
• jégerfa (Karácsond 1967).

 in Magyar Nyelvőr – 97. évfolyam – 1973.Nyelvjárásaink

Abies alba Mill.

•  fehérfenyő (Borszék vidéke és egész Csík m. ErdL. 24 [1885.]: 281. (Gyergyóremete 1966). Utóbbi helyen apró, vékony ágait leveleivel bojtolva rakva ágynak használják, mert kitűnő fekvőhely, nagyon rugalmas.

in Magyar Nyelvőr – 97. évfolyam – 1973.Papp Ferenc: Hang, fonéma, betű és a teljes magyar ábécé

Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864–1865

Székelyföld és térsége II.

Közzéteszi: Csáki Árpád és Pál-Antal Sándor

Programvezető: Boka László tudományos igazgató (OSzK)

A kiadvány az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának dokumentumai és mikrofilm-másolataik felhasználásával készült