Remetefürdő gyógyhatású forrásvizeit nemcsak ivóvízként használták a helybeliek, de évszázadok óta reumatikus fájdalmaik kezelésére is alkalmazták. A fürdő a Maros jobb partján, a település déli felében alakult ki az évszázadok folyamán.
1880-ban Mélik István örmény kereskedő tulajdonába került a terület. Négy forrás tört fel ezen a helyen, melyet kerítéssel láttak el. A kezdetleges kis népi fürdő forrásait a módósabbak üstökbe felmelegítve használták, a többiek továbbra is a hideg forrásvizet használták.
1924-ben Zakariás Antal tulajdonában kerül a fürdő. A Maros áradásai által tönkrement fürdőt az új tulajdonos felújította, úszómedencével és egy négykádas fürdőhelyiséggel látta el. A nyári hónapokban üzemelő fürdő nemcsak a a helybeliek körében volt népszerű, de az egész Gyergyó vidékéről látogatták. A tulajdonosa után Zakor Anti feredeje néven emlegetett borvízfürdő a napi élelem és szállás biztosítása mellett a vendégek szórakoztatásáról is gondoskodott. Gyakoriak voltak a hajnalig tartó táncmulatságok, a környékre szervezett csoportos kirándulások.
A népszerű fürdőt a Maros 1932-es áradása újból tönkretette. Újabb fejlesztésére csak 1953-ban került sor. Az új épületbe két, kétkádas kabint és két 12-12 zuhanyos fürdőkabint építettek, de a kazánház nélküli fürdő sokáig kihasználatlanul állt. 1968-ban a gyergyói nyugdíjasok önsegélyző pénztára átalakította az épületet, zománcos káddal szerelte fel az új 14 kabinos melegfürdőt. A fürdő területén létesítettek egy orvosi rendelőt és építettek egy 10 ágyas szobát is. A vendégek fogadására 11 nyaralóház létesült a telepen. A borvízfürdőt 1976-tól az 1990-es évek elejéig a helyi tanács működtette.
Mivel a fürdőt a köztes időben nem fejlesztették, az épületek leromlottak, tönkrementek, hosszú ideig kihasználatlanul állt. 2011-től a Borvízút elnevezésű program keretében keretében felújították a hajdan népszerű fürdőt és környékét, további fejlesztését tervezi a helyi tanács.
Jellege: borvízforrás és közkedvelt helyi gyógyfürdő. A falu déli részén, a Maros jobb partján fekszik, 764 m tszf. magasságban. A fürdőn feltörő forrás vize kálcium-nátrium-hidrokarbonát-szulfátos vizek csoportjába tartozik.
Hasznosítás: Ivókúrára és fürdőzésre egyaránt hasznosítják. A források kalciumos, magnéziumos, vasas, szénsavas és kénhidrogénes vize epe- és vesekő hajtóként, cukorbetegség, köszvény, kalcium-anyagcsere zavarok, akut és krónikus enterocolitis (vékony- és vastagbélgyulladás), húgyutak krónikus gyulladása, gyomorsav hiány s nem utolsósorban általános legyengülés gyógyítására alkalmas. Fürdőként szívizom-megbetegedések, magas vérnyomás, érelmeszesedés, hormon-zavarok, Basedow-kór, hormonzavarok, a központi idegrendszer zavarai, neuraszténia, fáradtság, kimerültség esetén használható.
Kezelési körülmények: A meleg fürdő 1990-ig 14 káddal és orvosi ellátással működött, utána nagyrészt tönkrement. Jelenleg (fejlesztés alatt áll, ezért) egy épen maradt forrását használják ivókúrára. Az orvosi rendelőben csak a szükséges, minimális ellátást tudják biztosítani. A faluban több helyen vasas-szénsavas borvíz bugyog fel, a központban kerekes kútból meríthető az ásványoktól dúsított víz.
Szálláslehetőség, étkezés: Szállásra a nyári hónapokban (kétszemélyes kempingházakban vagy sátorban) van lehetőség.
Elhelyezkedés (megye): A község átlag 750 m tengerszint feletti magasságban, a Maros bal partján, a Gyergyói-medence északkeleti részén (Gyergyószentmiklóstól 18 km-re) fekszik. (HR)
Látnivalók:
Római katolikus templom – a barokk stílusban kivitelezett templomot 1786-ban építették. Fő oltára 1787-es, a Szentlélek kápolnában található feszület viszont 1567-es alkotás.
Nagyrét – a fürdőtől délre elhelyezkedő természetvédelmi terület. Különlegessége a harangvirágnak nevezett kockás kotuliliom (védett növény). Az Eszenyő-patak mentén megtekinthető az 1725-ben épült ványoló.
Gyergyószentmiklós – Az ország egyik hidegpólusa. Látványosságai: az egykori Piactér – ma Szabadság tér –, amelynek közepén Szent Miklós szobra díszeleg; az 1895–99 között épült református templom; az egykori gót templom (1498) helyén álló, 1753–1757 között épült barokkos római katolikus templom; az 1730–1734 között épült örmény római katolikus templom, valamint az ezt körülvevő 1748-ban épített várfal; Tarisznyás Márton Múzeum; a Márton Áron utcai, egykori örmény tulajdonosok barokkos lakóházai.
Egyéb: A Maros hordaléka által kialakított lapályos területet nyugat felé patakvölgyektől szabdalt dombságok követik, amelyeket a Görgény vulkanikus hegyei váltanak fel. Jelentősebb hegycsúcsok: Bakta (1367 m), Kereszthegy (1517 m), Kecskekő (1483 m), Öreghegy vagy Batrina (1634 m), Bérces (1647 m).
Csillagtúrák:
♦Gyergyóremete → Maroshévíz (fürdőváros) → Borszék (fürdőváros) → Bélbor (szabadfürdő)
♦Gyergyóremete → Szárhegy (Lázár kastély) → Gyergyószentmiklós (városnézés) → Gyilkos-tó → Békási-szoros (a legdrámaibb átkelő a Kárpátokon)
Kémiai összetétel mg/l-ben kifejezve
| Anionok | |||
|
Fluór |
F-
|
0,40
|
0,44
|
|
Klór |
Cl-
|
83,58
|
125,74
|
|
Bróm |
Br-
|
0,28
|
0,27
|
|
Jód |
I-
|
0,02
|
0,01
|
|
Kén |
SO4 --
|
3,49
|
1,49
|
|
Bikarbonát |
HCO3-
|
737,06
|
1025,0
|
|
Kationok |
|||
|
Nátrium |
Na+
|
95,88
|
130,40
|
|
Kálium |
K+
|
4,18
|
4,04
|
|
Lítium |
Li+
|
0,69
|
0,72
|
|
Ammónia |
NH4+
|
nyomok
|
-
|
|
Kalcium |
Ca++
|
141,42
|
205,9
|
|
Magnézium |
Mg++
|
30,03
|
44,83
|
|
Vas |
Fe++
|
17,00
|
14,83
|
|
Alumínium |
Al+++
|
-
|
nyomok
|
|
Mangán |
Mn++
|
0,56
|
0,66
|
|
Egyéb |
|||
|
Metaszalicil sav |
H2SIO3
|
42,2
|
42,18
|
|
Metabór sav |
HBO2
|
17,48
|
43,73
|
|
Széndioxid |
CO2
|
1221,85
|
1998,99
|
| Ásványtartalom: |
1174
|
1640,40
|
