Az annyi veszedelmet, szenvedést, keserűséget és fájdalmat magában rejtő f. 1913-ik esztendő vármegyénk területén sem vonul el nyomtalanul. A folytonos esőzések következtében medrükből kitért patakokat lát a szem mindenfele. Oly országra szóló és a maga nemében páratlan, emberemlékezet óta nem hallott árviz azonban, mint a milyen f. évi aug. 30-án d. u. 4—5 óra között Gyergyóremete községben pusztított, az ország talán egy községét sem sújtotta.
A kőpataki és eszenyőbükki, száraz időben alig valami kevés vízmennyiséget tartalmazó patakok egy hirtelen jött rendkívüli felhőszakadás után Csutakfalva tizes legfelső részén annyira megáradtak, hogy 5 km hosszban helyenkint 50 — 100 méter szélességben egész 3 méter magasságig nőtt viz a községnek a vízfolyás hosszában épült egyik részét majdnem teljesen tönkre tette. Az árviz közeledését Brassai János határtanácsos és Bakos Péter II bíró vették észre, kik idejekorán menekülésre szólították fel az embereket s ezen két egyénnek köszönhette a lakosság, hogy a gyorsan érkező ártömeg elől a közeli magaslatokra menekülhetett s igy isteni csodának tulajdonítható, hogy csak Portik György István 58 éves öreg ember fizetett életével. Emberéletben több kár nem esett.
Az egész árviz egy óra hosszáig tartott és ezen egy órai idő borzasztó pusztításokat és rombolásokat] hagyott maga után. Még ugyanazon napon a járási közigazgatási hatóság részéről Zakariás Lukács főszolgabíró, We11mann Géza tb. főszolgabíró és P u sk á s Imre szolgabiró szálltak ki a helyszínre, kik a ren-delkezésre álló hatósági közegek segítségével nyomban hozzáláttak a még szükségesnek látszó mentési munkálatokhoz és a helyszínén maradtak másnap estig. Az árterületet és elpusztított helyeket bejárták és másnap felügyeletük alatt hiteles összeírást készítettek a pusztítás nagyságáról. Hiteles megállapítást nyert, hogy 116 gazdának összesen 215 épületét tette tönkre az ár. Ebből 54 lakóház, 38 csűr, 38 istálló, 48 szín, 15 pajta, 9 sütőház, 1 asztalos műhely, két konyha. Azonkívül több egyéb mellékhelyiség esett a viz martalékául 50—60 gazda behordott szénája, gabonája odaveszett, megszámlálhatatlan házi majorság és igen sok sertés pusztult el. Az árvonalban 6 nagy és 3 kisebb fa és vashidnak még a helyeit is alig lehetett megállapítani. Egyik épületet a másikkal ütötte el az ár. A melyik épület a helyén maradt, abba a víz befolyt és ott a bútorok meg egyéb holmikban tett kárt a piszkos ár.
Az ár erejének jellemzéséül csak azt az egy körülményt említem fel, hogy a víz egy szénával telt csűrt 115 méter hosszúságban több kanyarodon át vitt el és tette le más épületekkel együtt olyan helyire, hol azelőtt épület nem volt. Szét nem rombolt házakkal és csűrökkel népesítette be a víz az utcákat és utakat. Novák Gyula asztalosnak teljes raktárát megsemmisítette és a Marosba vitte. Aznap a vonaton utazók beszélték, hogy a Maros feszíne épületalkatrészekkel, bútordarabokkal, gazdasági eszközökkel és házibutorokkal volt tele.
Az igy felsorolt károkhoz hozzászámítva a kertekben letarolt vetemények értékét, az öszszes kár körülbelül 400.000 koronát éri el. 20—26 gazda teljesen koldusbotra jutott s a többinek is biztosítás utján igen kevés térül meg.
Enyhítette azonban e súlyos csapást a Zakariás Lukács főszolgabíró kezdeményezésére a községekben és a város területén egyelőre a rögtöni segélynyújtás végett, de azután a legszélesebb mederben a nyomor teljes eltüntetésére megindult gyűjtési akció, melynek eddig még be nem fejezett eredménye igen kedvezőnek mutatkozik. Elismerés illeti Csiki Jenő gyergyószentmiklósi lakost, Gyergyószentmiklós város tanácsát, kik nagymennyiségű kenyér és egyéb élelmicikk-adományaikkal elsőkként siettek részt venni a segélyezésben. Ugyanily módon cselekedtek Csomafalva és Ufjalu községek, kik előtt a lakosság nevében hálával hajtjuk meg az elismerés zászlaját.
Zakariás Lukács járási főszolgabíró indítványára megalakult Gyergyószentmiklós város területén egy hölgybizottság, melynektagjai Zakariás Lukácsné, dr. Dobribán Antalné, Wellmann Gézáné, dr. Márton Vencelné, Gáspár Máténé és Tóth Lajosné, kik nemes szivükről és fáradhatatlan buzgalmukról mindnyájan ismeretesek és a mutatkozó nehézségekkel nem törődve, már ezideig tekintélyes összeget hoztak össze és fáradtság nélkül folytatják a gyűjtést továbbA helyszínén dr. Elekes Márton, Remete község tevékeny jegyzője, Laczkó Sándor segédjegyző a csendőrséggel együtt állandóan permanenciában voltak s ahol segélynyújtásra volt szükség, azt emberfeletti erővel és kitartással teljesítették Dr. Elekes Márton, mint a segélyező bizottság elnöke, a segélyek kiosztásánál is kellő módon kiveszi részét a község gyámolitásában.
F. hó 2-án vármegyénk alispánja az ál- lamépitészeti hivatal főnökével és a kultúrmérnökkel megjelent Gyergyóremetén és megtekintette az árviz pusztításait.
Dr. Elekes Márton, Gyergyóremete agilis jegyzője az alábbi felterjesztéssel fordult a vármegye alispánjához ;
Nagyságos Alispán Ur!
Augusztus 30-án d. u, 3 és 4 óra között községünk felett óriási felhőszakadás volt, a felhőszakadás után csakhamar verőfényessé vált oldalokon távolról látszott, amint fénylőén, csillogóan hömpölyög le a község felé az alázuhant víztömeg, mindnyájan meghúzódva és megrebbenve vártuk a bekövetkezendő árvizet, előkészülve a mentési munkálatokra s előkészítve a gyengébbeket a menekülésre, de ami d. u. 1/25 órakor szegény községünkre szakadt, még az elmondottak után is váratlanul és előkészületlenül talált.
1—2 kilométernyiről hallható recsegés-ropogás, jajgatás s illetve a halálfélelem között lévő emberek és állatok üvöltése jelezte, hogy jön az árviz. Elöljáróságunk rendelkezésre álló tagjai s én magam is, siettünk szembe az árral, hogy mentsük a menthetőt, az ár azonban 2 méter magasságban gurult (mert csak ezzel a szóval lehet némikép kifejezni az akkor látható helyzetet) abban a szűk völgyben lefelé, amelyben a megáradt Kőpataka kanyarog s amelyben községünk IL, III. és IV. tízesének egy jelentékeny része fékszik. A piszkos hullámok már megérkezésük pillanatában egész épületeket, kész szénaszakaszokat, bútordarabokat, baromfival telt ólakat táncoltattak hátukon, s amint az ár elérte a Mélik István üzlete előtti főteret, s a masszívabb hidakon torlódás kelet-kezett, a víz 5—6 perc múlva az ár megérkezésétől, elérte a 4 méter magasságot.
Az árviz egy óra leforgása alatt lefutott, a patakkanyarulatoknál, szűkületeknél és a hidaknál egymás hátára torlódott épületek, épületrészek, gazdasági eszközök, bútorok és terménykészletek mutatták már csak a rombolást és pusztítást, amit a fékevesztett elem okozott.
Az augusztus 31-én eszközölt egyénenkinti futólagos felvétel szerint 116 gazdának 194 épületét sodorta el a viz s ezek jeleniékeny részét teljesen megsemmisítette. Minthogy a megdagadt patak a község Csutak falva nevű részétől kezdődőleg mintegy 4 kilométer hosszúságban folyik el a község között, ilyen hosszúságban ragadt magával minden útjába eső épületei, kerítést és hidat. 10—15 méter hosszúságú gazdasági épületeket takarmánnyal terhelten sodort el 6—8 méternyire. Az épületkárt szenvedett 116 gazdán felül legalább 60—80 gazdának sodorta el összes kerítéseit, sodorta el utbaeső takarmánykészletét és döntötte fel lakásában összes bútorait s áztatta tönkre összes ruhaneműit. A megáradt patak vonalában végighúzódó községi utunk jelentékeny részét aláásta, az utón lévő 6 drb és a mellékutakon lévő 3 drb hidat teljesen magával sodorta. Az elsodort hidak közül a nyilása egynek volt 11 méter, egynek 9 méter, kettőnek 6-6 méter, kettőnek 4—4 méter, a 3 mellékhid nyilása szintén 4—4 méter, a nyílásokat azonban az árviz jelenleg mind majdnem kétszeresükre na- gyobbitotta.
Az árvízben egyedül Portik István Györgyé 53 éves földműves lelte halálát, aki kétökrös szekerével egyik udvarra menekült be egy szekér tűzifával, ökrei mentése közben az ár magával ragadta s mintegy 800 méter távolságban dobta ki meghalva. Nagyobb gazdasági állatban kár szintén nem esett, mert a csordák a mezőn voltak, az igás állatokkal a tulajdonosok szintén a mezőn terményeik után, s ami kevés állat honn találtatott, azt a tulajdonosok és szomszédok hamar biztonságba helyezték, mert a nagy zajjal rohanó ár előre figyelmeztette a menekülésre.
Telefonjelentésünkre a gyergyószentmiklósi csendőrszakaszparancsnokság már 30-án estére az egész járásból a szolgálatban nem lévő csendőröket a helyszínére vezényelte s a 30-án este 6 óra 38 - perckor érkező vonattal megérkeztek Wellmann Géza és Puskás Imre tb. főszolgabíró urak is a helyszínére, 31-én reggel pedig Zakariás Lukács főszolgabiró ur is kiszállott.
31-én reggel az egész községi lakosságotközmunkára kirendeltük, segítségünkre megjelentek a gyergyószentmiklósi és ditrói tűzoltóságok is, s a reggeltől estig tartó erős munkával sikerült a patak medréből és a közlekedő utakról a torlaszokat eltávolítani.
Az árvízzel kapcsolatosan lopás vagy más bűncselekmény eddig elöljáróságunk tudomására nem jutottt.
A segélyakciót megindítottuk, segélyezésre a szomszéd községek lakosságát felkértük, most legsürgősebb feladatunk a községi utón a közlekedés helyreállítása, mert ezidőszerint a közlekedés teljesen fel van községünkben akadva, mivel összes hidaink hiányoznak, s ideiglenes helyreállításuk sem lehetséges azonnal, mert a hidak igen nagy nyílásnak. Községünknek jelenleg egyetlen szál fája, a pénztárban egyetlen fillére nincsen. Az arányosításkor részünkre semmi erdő fennhagyva nem lett, a honnan hídjaink helyreállítására legalább faanyagot hozhatnánk, úgy hogy az ideiglenes helyreállításra szükséges faanyagot készpénzzel kellene mind beszereznünk, amiért kérjük: méltóztassék a hidakban és az úttesten okozott árvízkárok felvételére és a hidak ideiglenes helyreállítási módozatainak megállapítása végett mérnök kiküldése végett a tekintetes m. kir. államépitészeti hivatalt sürgősen megkeresni s az árvíz által megrongált hidak és utak helyreállítására a mult évben a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium által engedélyezett összegből hídjaink ideiglenes helyreállítására sürgősen legalább 2—3000 koronát kiutalványozni, hogy a közlekedést azonnal állíthassuk helyre, mert ellenkező esetben a jelenlegi esős időben az a kevés és silány termése is mind elpusztul a mezőn, ami van, mivel a megrongált úttesten kellene hazaszállítani, s ez időszerint a közlekedés lehetetlen.
Továbbá kérjük: méltóztassék segélyezésünk iránt a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter urat megkeresni, a segélyezés iránt saját hatáskörében is intézkedni.
Az árvíz által okozott kár elöljáróságunk becslése szerint kitesz körülbelül 400 ezer koronát s túlnyomó részben a patak mentén meghúzódó szegényebb lakosságot érte. A rombolás minden emberi képzeletet felülmúl, leírás után annak elhivése majdnem lehetetlen, megtekintés után eddigi szemtanuk állításai szerint je leütéseink az árvíz nagyságát nem közelítették, jelentésemben tehát semmit sem túloztam, a teljes igazságot Írtam meg s igen kérem a nagyságos alispán urat, méltóztassék helyzetünkről legalább egy kiküldött által meggyőződést szerezni.Ügyünket közismert jóindulatára és a nyomor iránt érző szivére bizva, vagyok
Gyergyiremetén, 1913. szeptember 1-én legalázatosabb szolgája
Dr. Elekes,
k. jegyző.
A gyergyóremetei árvízkárosultak javára adakoztak Gyergyószentmiklós város gyűjtéséből 78 drb kenyeret, 100 kilogramm szalonát és ruhaneműt. Ditrói mezőgazdasági bank részvénytársaság 1000 kor. Lukács Árpád vállalkozó Alfáin 20 kor. Zakariás Lukács főszolgabíró ur gyüjtőivén: Zakariás Lukács 10 kor. Wellman Géza 5 kor. Puskás Imre 5 kor. Dr. Sípos Lázár 2 kor. Kömény István 2 kor. Péter Gáspár 1 kor., Basilidcs Géza 2 kor., Fülöp József 5 kor., Birtha József 2 kor., Csiszér Imre 2 kor., X. Y. 2 kor., Dr. Élthes Gyula 2 kor., Dr. Dobribán Antal 10 kor., Simon Mariska 1 kor., Biró Karolin 1 kor., összesen 52 kor. Dr. S i- p o s Lázár ur gyüjtőivén : Sándory Mihály 20 kor., Józsa József 1 kor., Kohn és Schmergel cég 5 kor. Álgya János 1 kor., Steinberger 2 kor., Sáska János 1 kor. összesen 30 kor. Fogadják a szives adakozók az árvízkárosultak hálás köszönetét.
A segélyezés és a gyűjtés eredményéről és az időközben fölmerült esetleges lényeges körülményekről később fogunk beszámolni.
Dr. Sípos
Gyergyó 1913, XIII. évfolyam szeptember 36. szám
