(Csíkszeredái levelezőnktől.) Lapunk hasábjain már beszámoltunk arról a nagy előkészületről, melyet a dolgozók fejtettek ki azért, hogy eltüntessék Gyergyóremetéről a háború utolsó nyomait is. Így került sor az elmúlt napokban egy hid felépítésére, melyet a fasiszta csapatok robbantottak fel. A híd a lakosság önkéntes munkájával készült el. Ezenkívül teljesen rendbe hozták a már alig járható Ditró és Remete közötti útvonalat is.
Az útépítés komoly feladat elé állította Remete dolgozóit, valamint az ideiglenes bizottságot is: a legnagyobb dologidőben kellett határozniok és elkezdeniük az út építését, még mielőtt beáll az őszi esőzés. Az útépítésnél résztvett dolgozók bevallása szerint emberemlékezet óta nem végeztek Gyergyóremete környékén hasonló nagyméretű munkálatokat: több, mint 600 köbméter követ termeltek ki és szállítottak az útépítéshez. 600 önkéntes munkanappal bizonyították be Gyergyóremete dolgozói, hogy készséggel kapcsolódnak be az ország újjáépítésébe. Az útépítési munkálatoknál használt gépeknél három napon keresztül felváltva 30 ember dolgozott.
Négy napon keresztül négy szekérrel hordták a vizet, A hídépítéshez 34 köbméter fát használtak fel.A munkálatok jellemzésére írjuk meg, hogy a hid- és útépítésnél felhasznált anyag és a munkálatok értéke meghaladja az egymillió lejt. Természetesen ezenkívül a kormány is hathatós támogatást nyújtott.
Mi a titka annak, hogy ilyen leküzdhetetlen lendülettel láttak a munkának Remete dolgozói?
A Román Munkáspárt felvilágositó tevékenysége, példaadása tette lehetővé, hogy a község apraja-nagyja bekapcsolódjon a közösségért végzett munkába. Ezzel Remete dolgozói öntudatról tettek tanúbizonyságot. A jó példát itt is a Román Munkáspárt szolgálta, melynek titkára, Balázs Béla elvtárs, hat teljes munkanapot dolgozott a munkálatoknál. Ugyancsak jó példával járt elől az ideiglenes bizottság is, melynek elnöke, Balázs Cs. Bálint és titkára, Csibi István, napokat dolgoztak az út- és híd- épitésnél, úgyszintén az öntudatos tanítók is, mint például Füstös Károly. Ezek az újtípusú tanitók a dolgozókkal együtt törték a követ, hordták a gerendát, de ugyanakkor felhasználták az alkalmat arra is, hogy felvilágosító munkát is végezzenek a dolgozók körében.
A falusi dolgozók ellenségei: a kulákok nemcsak, hogy tétlenül nézték, mint építik a dolgozók a hidat és az utat, de állandóan azt hiresztelték, hogy a „hozzáértés“ hiányában nem lesznek képesek felépíteni a hidat. Ezúttal is csúfos kudarcot vallottak. 600 főből álló tömeg vett részt a hidavató ünnepségen, amikoris egy hatalmas hengerlő gépet hoztak át a hidon próbaképpen. „A Maroson megépített hid áll!“ — ujjongott a tömeg. A Maroson megépített hid büszkén hirdeti a remetei dolgozók öntudatát, mely például szolgálhat sok község számára.
RAVASZ ISTVÁN
Erdélyi Digitális Tudománytár » Igazság »1949, VII. évfolyam »szeptember » 224. szám
