Gyergyóremetével kapcsolatos adatok nyilvános adattárakban

Gyergyóremete a Csíkvármegye Monográfiájában

Csíkvármegye monográfiája
Ha muszály lenne kötnöm valamihez Gyergyóremete történelme, múltja iránti érdeklődésemet, akkor valószínüleg ez a füzetecske lenne az. Hogy miért? Annak idején, amikor rábukkantam apám féltve őrzött, előlünk, gyermekek előtt is rejtegetett iratai között talán a titokzatosság volt az, ami körüllengte.

Nehéz ma megérteni, de akkoriban a múlt század hatvanas éveinek vége felé efféle - ártatlan - irományok birtoklása veszélyes dolog volt.

De nem csak ez volt, ami vonzotta a gyermeki fantáziámat, úgy éreztem, hogy a megsárgult lapok bepillantást nyújtanak nagyszüleim, szüleim világába.

Egyik-másik állítását, "adatát" ma megmosolygom, de akkor és ott maga volt a titok, a rejtett, rejtegeni való TUDÁS.

Közhivatalok 1942-ben

  Közhivatalok 1942GYERGYÓREMETE nagyközség (Csík vm., gyergyószentmiklósi járás. Vasút állomás: Gyergyóditró 2.5 km.) 7.500 lakos  Tel.: 2.

  •  Vezető jegyző: Csiby Sándor.
  • Községi bíró: Ferenc Péter.
  • Adóügyi segédjegyző: Szigeti József.
  •  Közigazgatási segédjegyző: Várterész Jakab.
  • Körorvos: Pál Gerő dr.
  • Körállatorvos: Fülöp József.
  • Községi írnok: Lackó Sándor.
  • Irodatiszt: György József.
  • Pénztáros: Csortán Ferenc.
  • Díjnokok: Bakos Sámuel és Lieber Zita.

M. kir. Csendőrörs, Gyergyóremete.

  • Tel.: 3.

Róm. kát. Plébánia Hivatal, Gyergyóremete.

  • Anyakönyv: 1726. évtől.
  • Működési terület: Gyergyóremete közs.
  • Plébános: Pál Elek.
  • Káplánok: Lónay Ödön és Csillik János.

Baross Endre - Takács József (szerk.): Magyarország közhivatalainak cím- és adattára, 1942 (4. évfolyam) II. rész Vidék

A plébánia adatai a Mária Rádió adattárában

A plébaniatemplomGyergyóremete Hargita megye egyik nagyközsége. Gyergyószentmiklóstól 18 km-re északnyugatra a Maros mellett fekszik Ditróval és Csutakfalvával összenőve, a Gyergyói-medence északnyugati részén, a Görgény-hegység aljában. A község területe 10.774 hektár. Lakossága a 2011-es népszámlálás adatai szerint 6.134 lélek. A települést a Maros folyó szeli át. Éghajlatát a majdnem zárt hegyközi medencék időjárási viszonya határozza meg: hosszú és hideg telek, rövid, de viszonylag meleg nyarak. Az év folyamán mintegy 160 fagyos és alig 80 derűs napra lehet számítani.

Árverési hirdetmény 1896-ból

1896 Július 1. CSÍKI LAPOK 27. szám.

Alattirt községi elöljáróság közhírré teszi, hogy a Gyergyó-Remete község tulajdonát képező 40 hold területű fagyeczeli erdőben, felsőbb hatóságilag engedélyezett és a m. kir. erdőrendezőség kiszámítása szerint

  • 21—30 cm. átmérőjű 3977 darab 1900 m3 ,
  • 31—40 cm. 3798 drb. 3700 m3 ,
  • 41-100 cm. 2467 drb. 5100 m3

tevő famennyiség kihasználása 18,240 frt összkikiáltási ár mellett - melyen alul eladatni nem fog - a Gyergyó-Remete község hivatalos házánál 1896. évi julius hó 20-án délelőtt 10 órakor megtartandó nyilvános árverésen el fog adatni. Az árverezés szóbeli, de szabályszerű írásbeli zárt ajánlatok is elfogadtatnak. Árverezni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10%-át, vagyis 1824 frtot bánatpénzül készpénzben letenni. A vételárból 4000 frt az árverés napjától 15 nap alatt, a többi a feltételek értelmébeni idők és részletekben fizetendő. Egyéb feltételek Remete község elöljáróságánál és a gyergyószentmiklósi főszolgabíró urnál a hivatalos órák alatt betekinthetők.

Községi elöljáróság. Gyergyóriemetén, 1896. évi junius hó 17-ik napján.

Nagy József biró., M. Deák Pál,  jegyző.

Régi marha(ságok)

Csikvármegye közigazgatási bizottságának ülésiből.

Csik-Szereda. 1893 július l0.

Remete község és a várhegyi marhák legeltetését a közös határterületről eltiltván, remetei Mélik Istvánnak 3 évre a legelőt bérbe adta.

Ez ellen a várhegyi birtokosság felebbezéssel élt s a bizottság a képviselőtestületnek a bérbeadásra vonatkozó határozatát feloldotta, mert az jóváhagyás végett a törvényhatóságnak bemutatva nem lett, és odaváltoztatta, hogy ha a várhegyi lakosok Remete község pénztárába 800 frt bérösszeget a folyó évre lefizetnek, a bérlet tárgyát jelen évben szabadon használhatják, azonban kötelesek a jogállapot elbírálása iránti keresetüket, augusztus 31-éig a bírósághoz beadni és annakmegtörténtét igazolni, Remete község pedig Mélik Istvánt a 800 frtból kártalanítani.

Csíki Hírlap, 1893, július 12.