Mielőtt bárki félreértené a címet, ez esetben az "Erdély története : Három kötetben / szerkesztő Köpeczi Béla, Makkai László, Mócsy András, Szász Zoltán" című kiadványról van szó. A lelőhely címe: http://mek.oszk.hu/02100/02109,  eredeti kiadvány: Erdély története : Három kötetben / főszerk. Köpeczi Béla, Budapest : Akadémiai Kiadó, 1986, ISBN 963 05 4203 .

Itt, a 3. kötetben egy szerény utalás jutott nekünk is:

Fából rengeteg terméket készítettek Erdélyben, hiszen fát egy modern gyár berendezésénél éppúgy használtak, mint a különböző tájegységek foglalkozásszerűen faeszközöket (csöbröt, teknőt, hordót, zsindelyt, szerszámot) készítő, és messze földön, akár Boszniában is árusító parasztiparosai. A havasok közötti medencék peremén, a Székelyföldön, Mócföldön, a gyalui havasokban faiparos falvak húzódtak meg. Egy sor paraszti fűrészmalom is működött; Orlát, Resinár, Zágon, Felek, Körösfő megannyi népi faipari központ volt, ahol városi piacokra is termeltek. Egyedül Kolozs és Torda-Aranyos megyékben öt és félezren foglalkoztak épületfa, deszka, léc és zsindely készítésével. Másutt olyan népi ácsközpontok voltak, mint Gyergyóban Remete, Hargitában Zetelaka, ahol a Németországban és Hollandiában is keresett legjobb kézi hasítású gerendát csinálták.

in: Erdély története, XII. Gazdaság és társadalom a kapitalista átalakulás korában, 1. Felzárkózás és integráció, A bányászat és az ipar korszerűsítése