Na igen... nehogy azt gondolja valaki is, hogy most slágerszövegek következnek, annál prózaibb, de ugyanakkor mélyrehatóbb dolgok is: rádioaktivitás és egyéb, kevésvé csábos dolgok. Máshol ezen az oldalon már idéztünk ezzel kapcsolatos információkat, például itt és itt, ezért gondolom, nem meglepő, hogy ismét erről van szó. Egyetemista koromban jöttem csak rá (civilben reaktor-fizikus lennék) hogy Gyergyóremete szakmai körökben igencsak ismert hely, bukaresti illetőségű tanáraim egy része nagyon szép és mélyreható emlékeket őrizett a remetei bálokban megtáncoltatott lányok-menyecskék szemvillanásairól.

Pedig nem azért küldték oda őket, annál komolyabb dolguk is volt.

Az orotvai bánya legendás története kapcsán sokak tudatában ma már ott van, hogy radioaktív környéken élünk, de hogy miről is van szó, azt kevesen tudják. Pedig a dolog tulajdonképpen egyszerű: az utóvulkanikus jelenségek részeként a környéken - és különösen a nagyjából a Maros medrével megegyező határvonalon, - ami  a nyugaton elterülő vulkanikus eredetű és a keleti gyűrődéses tömbök között található -  több helyen oldott radioaktív anyagok és gázak az atlagosnál nagyobb koncentrációban fordulnak elő. A két leggyakoribb ilyen, viszonylag kevésbé radioaktív elem a radon és a tórium. Az itt jelzett hivatkozás is a gyergyóremetei tórium előfordulást adatolja, egy igyen érdekes helyen és időben. A fentebb említett kutatócsoport, amely a múl század hatvanas éveinek derekán több ízben is kutakodott Remetén közzétette eredményeit a kor szaklapjaiban.

A hidegháború, a nukleáris fegyverkezés kellős közepén eredményeiket átvette és közzétette a kor legtekintélyesebb szakmai referenciagyüjteménye, a Nuclear Science Abstracts az 1969 májusi-júniusi számában. A dolgozat címe: Analysis of Isotopic Radium in Thorium Mill Effluents. Szerzői jogvédelmi okokból csak a legérdekesebb félmondatot idézem:

The radioactivity was highest in the Bacau, Bucharest, Jassy, and Remetea regions.