Gyergyóremetével kapcsolatos érdekes információk a nagyvilágból.

Jegyzői határidő napló az 1904. évre

Kénosy Géza, Gyergyóremete nagyközség jegyzője »Határidő-napló az 1904. évre* című munkálatot állított össze, mely a 126.000/1902. B. M. számú szabályrendelet 63. §-ához képest az egész évre vonatkozólag nyomtatásban tartalmazza a községi és körjegyzők időszaki teendőit; a munka, melyet Szász Lajos tb. főszolgabíró a gyergyói járás szolgabirája felülvizsgált, megrendelhető a kiadónál, Sándory Mihály könyvnyomdatulajdonosnál Gyergyószentmiklóson.

Ára keménykötésben 4 korona 50 fillér. (117,097/1903. B. M. szám).

Cseres Tibor: Hallottuk Brezsnyev kürtölését

cseres tiborA száz éve született Gorkij ünneplésére 1968 májusában keletről és nyugatról számos írótársulást hívtak vendégül Moszkvába. A Magyar Írószövetség akkori elnöke vezetésével kéttagú küldöttség indult Budapestről. A véletlenek, többek lemondása következtében a delegáció második tagja én lettem. Vállaltam, mert egyebek mellett kíváncsi voltam Moszkvára. (...) Számos Gorkijt méltató eszmefuttatást elblicceltünk együtt a „grúz herceggel’ ’ az ünneplő napokban, de a végbúcsú bankettjén mégis ott kellett lennünk. (...)

Örömhír 1941-ből, avagy hogyan lett vasútállomásunk egy kis időre

A MÁV vezérigazgatósága átirata alapján örömmel járult hozzá, hogy Ditró vasútállomását Ditró-Gyergyóremete névre változtassák, tekintettel arra, hogy a közel 10 ezer lakosú Gyergyóremete község a MÁV igazgatóságától jól megindokoltan kérte ezt.


 in Székely Nép, 1941-08-12 / 180. szám

Egy nagyközség lángokban

Budapest, 1892. május 28. (A «Szegedi Híradó» eredeti távirat.) A székelyföldről óriási tűzvészt jelentenek. Gyergyóremete, egyik legnagyobb székely községében ma tűz ütött ki s csakhamar lángba borult a falu nagy része. A tűzvésznek áldozatul esett a község háromnegyed része. Sok házban emberek is bennégtek. Odaveszett számtalan állat és mérhetlen termény. A kár óriási.


 Szegedi Híradó, 1892-05-29 / 130. szám

Gyergyóremete népességének szaporodási lajstroma

Gyergyóremete  — mint azt nem rég lapunkban közöltük —, páratlan országos jelenség. A magyar nép szaporodási történetéből az alföldi nagy parasztvárosok hirtelen megduzzadása hasonló csak hozzá, midőn a török kitakarodása után a szinte teljesen néptelen Alföldet a magyar nép egy évszázad alatt teljesen benépesítette. Ez azonban év századokkal ezelőtt történt, a remetei nagy szaporodás pedig egészen a legutolsó évtizedig tartott s most is tartana, ha volna tér a népességnek. Újabban csak a nagy iparivárosok duzzadtak meg hasonlóan, azonban azok főként bevándorlás révén. Mezőgazdasági népesség újabb évtizedekben nálunk nem mutatott fel sehol ekkora életerőt. Gyergyó hazánk magyar vidékei közül a legszaporább, de Remete mellett mégis elmaradnak a többi községek. Remetei arányú szaporodással Gyergyóalfalunak 12 ezer, Gyergyószentnyiklósnak 20 ezer, Ditrónak 15 ezer lakossal kéne bírnia. A Székelyföld, lakossága szinte egyharmaddal lehetne több s országunkban 20 milliót haladna meg a szinmagyar lakosság.


Székely Nép, 1944. január 30 / 24. szám